PRAE.HU: Mesélj kicsit a zenekar alakulásáról!

Az alakulásnál még nem voltam benne a zenekarban. Jacsó Miklós találta ki, akkor még a Nils gitárosaként. Úgy döntött, hogy felhagy az alternatív világgal és rálép a torzítóra, jöhetnek a keményebb zenék.

Összehozott egy trió zenekart, amiben elvileg ő énekelt volna. Egyszer találkoztunk egy krimóban és akkor szólt, hogy lesz egy teltházas buli a Dürerben, nincs kedvem énekelni? Persze igent mondtam. Szóval mellékprojektként indult, de nem hobbizenélés érzéssel.

PRAE.HU: Hogy telt a felkészülés? Egy hét nem sok idő…

Volt két-három közös próbánk, viszont én azt az egy hetet otthon próbáltam végig, 0-24-ben. Kemény volt. Nagyon jól sikerült a buli, két hét múlva már mentünk is stúdióba.

PRAE.HU: Ez volt a Bohém erdő rögzítése. Mennyi idő alatt vettétek fel?

Gyorsan felrántottuk, Mikivel már régebb óta zenéltem, így sok témánk volt kéznél, könnyen össze tudtunk csapni egy négyszámos EP-t. Össze is raktuk, s ehhez képest elég jól sikerült.


PRAE.HU: Mesélj a lemezről!

Az érdekes az, hogy a Bohém erdő egy létező hely, Amerikában. Az a legenda járja, hogy az államok legfontosabb emberei ide járnak tivornyázni. A hely jelképe került a lemezborítóra is, ami egy baglyot ábrázol. Állítólag egy riporter 2000 környékén beszökött, és rajta kapta ezeket a fontos embereket, amint csuklyában áldoznak az erdő közepén. Persze erről videó is van, de az a helyzet, hogy nem mondod meg egyikről sem, hogy ő Bill Clinton, mert maszk van rajtuk.

PRAE.HU: És a Kilian név honnan jött?

A névválasztásról nem tudok nyilatkozni: Jacsó adta a nevet, szerintem csak tetszett neki, mert jól hangzik. A ’Kilian’ egyébként szerzetest jelent, és azt hiszem azóta rengeteg többletjelentéssel bír számunkra.

Részemről Kilian egy létező karakter, s a színpadon - azt hiszem - Kilian vagyok. Ő egy érzékeny, ugyanakkor erős és dühös figura, aki bár nagyon fél, mégis belemegy a sűrűjébe, hogy szerencsét próbáljon.

PRAE.HU: Te írod a szövegeket? Mi ihleti őket?

Igen, azonban olykor alkalmazom, beépítem Jacsó régebbi szövegeit is. Igazából a problémáimról szólnak. A nemsokára megjelenő EP-nk sokkal nyomasztóbb lesz, mint a Bohém erdő volt.

Vidám dolgokról nem tudok írni, pedig szeretnék, de valahogy nem megy. Persze nem egy negatív típus vagyok, de ha valamit ki akarok fejezni, akkor az nem az, hogy milyen jó nekem. A jó szerintem evidens, azon nincs mit magyarázni. A problémáidon már inkább, mert közben te is próbálsz rájuk megoldást találni, s ez segít a feldolgozásban.

PRAE.HU: Mit várhatunk az új korongtól?

Ugyanúgy négy számot tartalmaz, Szabó Lacinál vettük fel, az ő házi stúdiójában, pont ma fejeztük be. A címe Anyacsavar. Tulajdonképpen egy trilógiát csinálunk, melynek ez a második állomása.

Mindegyik részhez készült pluszban egy novella is, melyeket az ÚjNautilus publikál. Ezeket is én írom, igyekszem összekapcsolni az irodalmat és a zenét.



PRAE.HU: Akkor szoros összefüggésben vannak egymással a lemezek...

A zene számomra istenkeresés, azonban Isten nem a keresztény értelemben értendő. Keresem a jót, a természetfelettit, valamit, ami menedéket ad. Dante Isteni színjátéka úgy kezdődik, hogy: "Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz utat nem lelém." - valahol azt jelenti nekem a Bohém erdő, hogy eltévedtem.

Az Anyacsavarnál úgy éreztem, annyira eltévedtem, hogy most muszáj újrateremtenem magamat, és mindent körülöttem, különben nagyon nagy baj lesz. Életem legnyomasztóbb egy évéről szól, és kurvára örülök, hogy a jövő héten vége lesz, felteszem a polcra és soha többet nem hallgatom meg. Ez kész újjászületés számomra. A harmadik lemezen szeretnék menedéket találni.

PRAE.HU: Játszottál már pár együttesben, Kelly hits the blue sky, Siniak. Úgy érzed, hogy most megtaláltad a helyed?

Furcsa, mert gitárosként kezdtem a pályafutásomat, a Kelly-ben. Aztán 16 évesen kaptam egy ízületi betegséget, úgy tűnt nem fogok felgyógyulni, nem is gitározhattam, majd 18 évesen valami csoda folytán kigyógyultam belőle.

Később, a 20. születésnapom előtt beírtam a keresőbe, hogy "gitárost keresek" és a Kelly-t dobta ki először. Felvettem velük a kapcsolatot, majd a meghallgatás után – pont a születésnapomon – csörgött a telefonom, hogy felvettek és a Szigeten fogok bemutatkozni: erős indulás volt.

Később feloszlott a zenekar, belső viszályok miatt. Majd a Siniakkal próbálkoztam belemenni a népzenei őrületbe, amire a mai napig nagyon büszke vagyok. Mindannyiunk önmagát kereste, de úgy néz ki, nem ebben a projektben találunk magunkra. A Kilianban jelenleg nagyon jól érzem magam.



PRAE.HU: Hol valósítjátok meg önmagatokat?

A Keleti Blokk nevű intézmény ad nekünk otthont. Otthont, mert megfelelő nyugodt helyet biztosít a kreativitásnak, s ez az, amiről minden alkotó álmodik: egy hely, ahol minden zenész együtt van, jól érzi magát és közösséget alkot.

A nap 24 órájában látogatható, azt csinálhatsz, amit szeretsz. Az Anyacsavar novellában is írok róla, mint afféle otthonpótlóról, ahová az ember a mindennapi őrületből el tud menekülni. A város felett egy külön kis ország. Számtalan projekt készült itt.

PRAE.HU: És számtalan projekt azóta sem került a felszínre...

Az a baj, hogy az ország nem tudja ellátni a tehetségeit. Sok a tehetséges ember, amire büszkék lehetünk, ugyanakkor sírhat a szánk is. Jelenleg az underground kultúra haldoklik.

A keményebb zenékre nincs igény, azonban én korántsem látom a rock végét: a ’90-es években már lejátszódott ez a folyamat, aztán robbant a nu metál.

Abban hiszek, hogy ha most sem adják fel az emberek, akkor megint lesz egy fellendülés. Addig ülünk hátul és várunk.

PRAE.HU: Mostanában volt néhány fellépésetek, nem is rossz nevekkel.

Hál Istennek, a szakma nagyon jól fogadta az EP-nket. Volt bulink az Óriással, a Wrong Side of the Wallal, a Holywoodooval, Apey and the Pea-vel. Most lépte át a lemezletöltés az 1600-at. És mögénk állt a Stoner portál, ami igencsak jót tett.

PRAE.HU: Az első lemezetek hangzásvilágát inkább a stoner/grunge stílus jellemzi, mit várhatunk a mostanitól?

Mind a négy tag ugyanabban az időszakban szocializálódott: az új lemezen inkább a modern rock hatása lesz jellemző, de természetesen hozza majd a koszos grunge-os, stoner témákat is. A legmélyebb zenei érzéseket, amikre felnőttünk. Sosem fogom annyira élvezni a zenét, mint kölyökként élveztem a Nirvanat, a Pearl Jamet. Az együttes tagjai ugyanígy vannak vele, ebből áll össze az új lemez.

PRAE.HU: Többször visszatér a sor a számokban: "Táncoltál-e már az ördöggel sápadt holdfénynél?"

Először poénnak szántuk, aztán úgy adódott, hogy az új lemez is ezzel a sorral indul. Olyan ez nekem, mint egy haláltánc. Amikor elkezdtem írni az új lemez szövegét, úgy éreztem, hogy ez a tökéletes nyitósor, mert tényleg kezdett úgy festeni az életem, mintha az ördöggel táncolnék.

PRAE.HU: Mikor lesz a lemezbemutató?

November 29-én, a Dürer kertben lesz lemezbemutató buli a kisteremben, lesz még aznap rajtunk kívül két fellépő, de erről majd később adunk bővebb tájékoztatást.

Kéne még egy turné tavasszal, rajta vagyunk nagyon, de nem könnyű. Addig pedig – zúzás!