bezár
 

art&design

2012. 11. 28.
Káromkodásból katedrálist
Kondor Béla: Forradalmár, próféta, melós
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Közel száz Kondor-festményből és -grafikából álló kiállítással tiszteleg a debreceni Modem Kondor Béla emléke előtt, halálának negyvenedik évfordulója alkalmából. A tárlat különlegessége, hogy közintézmények – mint a Nemzeti Galéria, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum vagy a szentendrei Ferenczy Múzeum – képei mellet jelentős mennyiségű magángyűjteménybeli darab is közszemlére került.
Hornyik Sándor bevallottan nem életmű-kiállítást kívánt rendezni, hanem kontextust teremteni – lemondva a hagyományos kronologikus bemutatási sémáról, inkább egy laza tematikai fonalra fűzött rendszerben helyezte el az alkotásokat. A "forradalmár", "próféta" és "melós" lettek a Kondor-oeuvre hívószavai, ám a tárlat jócskán túlmutat ezeken is. A kiállítási térben nem találunk kurátori instrukciókat az értelmezéshez, de Erdély Miklós visszaemlékezése, Csernus Tibor és Lakner László festményei, Barcsay Jenő és Koffán Károly metszetei, valamint a Kondor-féle Pilinszky-portré önmagukban is a tárlat metatextusaivá válnak, érzékeltetve azt az óriási kulturális holdudvart, amiben Kondor Béla mozgott, és ami nélkül nehéz volna művészetét átlátni. A fent említett csomópontok jelentik a kiállítás "kémlelőnyílásait", melyeken keresztül az egyes blokkokban a néző – ha csak egy pillanatra is, de – közelebb léphet az univerzális ember, az "uomo universale" alkotói világához.

Kondor Béla: Pilinszky János arcképe (1963)A Forradalmár, próféta és melós című tárlat bejárásával arra is fény derül, hogy ezek a jelzők nem Kondor képeinek egy-egy domináns vonatkozását jelölik, hanem az alkotói attitűd olyan megnyilvánulásait, amelyek mindig szervesen jelentkeznek az egyes művekben. Például rögtön a bejárat közelében látjuk 1959-es, Az atomágyú feltalálása című rézkarcát, a "Pax Vobiscum" feliratú ágyúcsövön szülőpózban fekvő meztelen női és a jelenetet kissé lentebbről szemlélő férfialakkal, a háttérben gépesített laktanyával, az előtérben ruhátlan munkásokkal. Az ábrázolt esemény a teremtés egy olyan groteszk inverzét mutatja, amiben az első emberpár bűne modern világpusztulás-vízióvá nő. Mindezt azzal az elegáns és finom vonaltechnikával kivitelezve, mely kapcsán nem véletlenül szokták a nagy reneszánsz elődöket, Leonardót vagy Dürert emlegetni. Iróniája legalább ennyire éles Orate (1958) című festményén, ahol a bizánci arany hátterű ikonok formai mintáit követve négy szentet ábrázol. De ezek jellegzetesen Kondor-szentek: glória nélküli, micisapkás, arctalan munkás férfiak. Vagy Az idő múlása című vászon Vergiliusa és Dantéja – akik elmélyülten tekintenek a völgyön túl épülő daruk és gyárépületek felé.
Kondor Béla: Darázskirály (1963)A Szőnyi festő-osztályából eltanácsolt, s így szinte kényszerből grafikussá váló Kondor minden fontos, nagy sorozatát – művészettörténeti és irodalmi kereteikkel együtt – láthatjuk. A kiállítás installálásának eredeti ötlete, hogy az illusztrációkat tartalmazó, első kiadású kötetek – Madách 1964-es Az ember tragédiája, az 1959-es Blake-fordítás, az 1961-es Ébredő Afrika című antológia és Juhász Ferenc 1958-ban megjelent Tékozló országa – is kézbe vehetőek, lapozhatók és összehasonlíthatók a sorozatok eredeti darabjaival.
Kondor Béla: Gyilkosság az olimpián (1972)
Előkelő helyet kapott a tárlaton belül a Dürer emlékére címet viselő, 1969-ben, és az 1956-ban diplomamunkaként született Dózsa-sorozat is. "Érdekel a forradalom, az egyetlen és hatalmas cél leple alatt meghúzódó óriás fejvesztettség gépezete. Ekkor ugyanis képet ölt az emberiség egyetlen-élőlény mivolta." – szól a művész nyilatkozata. És valóban, az utolsó teremben elhelyezett képek sűrítve reflektálnak a XX. század nagy háborús mechanizmusaira. Itt egymás mellé kerül a József Attila ihlette Kozmosz éneke, az Auschwitz (1965), az 1968-as Tüntető nők, és az 1972-es müncheni olimpiai faluban kirobbant tragédiát feldolgozó Gyilkosság az olimpián (1972). A helyiség drámai és egyben meglepő Kondor-műve a Repülő férfi fegyverrel (1969), ami a művészi nyelv minimálisra redukálásával, a fehérre vakolt háttérrel, szinte egyetlen folyamatos ecsetvonásból épített fekete alakjával a konkrét eseményektől elvonatkoztatva válik az öldöklés, a halál, az értelmetlen pusztulás metaforájává.
Kondor Béla: Repülő férfi fegyverrel (1969)S immár visszafordulva, a kijárat felé haladva, érdemes újra megállni egy-egy kép előtt. A Szentek bevonulásának (1972) nagyméretű vásznán, mintha a középkor és a reneszánsz jellegzetes figuráinak karikatúrái tolonganának egy törpe Szent Péter őrizte kapu felé. Vagy a világ apokaliptikus végét kiáltó Savonarola (1961) "ikonján" nem máshoz imádkozhatunk, mint Savonarola úrhoz, aki "a nők bálványa". A próféta. Lakner László A konzervgyártás kezdetei című képével szemben függ a Kohó (1964), a Kondor által is olyan jól ismert és tudatosan teremtett munkás-kép valódi közege. A melósé. S az ajtó mellett még egy pillantást vethetünk az egészen korai rézkarcokra, a Toborzásra, a Vasutassztrájkra vagy a Tüntetésre (1958) – a forradalmárra.
Kondor Béla: Szentek bevonulása (1972)Nem véletlen, hogy a Hornyik Sándor által kurált tárlat ennyire sokrétű és összetett. A Modem vezető kurátora nevével fémjelzett katalógus és tanulmány megjelenése a napokban várható. Addig is nem marad más, mint, ha tehetjük, elzarándokolunk Kondor profán oltáraihoz, s kedvünkre bontogatjuk az egyes képek, az egymásra reflektáló művek, a tér és az alkotások minden szinten egymásba fonódó jelentéshálóit.
 

A Forradalmár, próféta, melós – Kondor Béla című kiállítás a debreceni Modemben tekinthető meg 2012. november 4. és 2013. február 17. között.

prae.hu

Fotók: Áfra János

nyomtat

Szerzők

-- Bognár Zsófia --


További írások a rovatból

art&design

Megnyitóbeszéd Nagy Dániel kamarakiállításán
art&design

Vetlényi Alma kiállítása a Liget Galériában
Megnyitóbeszéd Augusztinyi Fruzsina kiállításához

Más művészeti ágakról

Danczi Csaba László emlékére
Ki marad, ha Shady eltűnik?
Avagy mit ihletett Kafka férge, Cortázar axolotlja és Langelaan legye


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés