bezár
 

zene

2014. 02. 15.
Sextus esete Titusszal
Mozart: Titus kegyelme. Művészetek Palotája, 2014. február 5.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Sextus esete Titusszal Nincsenek jelmezek, nincs díszlet, nincsenek változó fények, forgószínpad. Nincs színek kavalkádja, nincsenek vetítések vagy egyéb sallangok. Csak a Zene van. Röviden ez utóbbi kis mondattal leírható, amit február 5-én este a Művészetek Palotájában hallottam a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar Vashegyi György által vezényelt Mozart-opera előadásán.
Klasszikus kedvencek 2018.
Ezen az estén - egy kis túlzással - tényleg elég volt, ha valaki csak a fülét hegyezte, a szemére nem volt szüksége: koncertszerű, oratorikus előadásban volt részünk. A Vashegyi Györggyel készített interjúban (Müpa Magazin, 2014. január-február, 18-19. old.) pedig azt olvashatjuk, hogy ennek oka elsősorban a "szerény anyagi lehetőségek".

Vashegyi GyörgyNekem még sosem volt részem ilyen "minimalista" operaelőadást látni - így féltem is, hogy a "cicoma" nélküli, megcsonkított műfajból mit lehet kihozni. A végeredmény azonban elsöprő erejű és felejthetetlen előadás lett.

Körülbelül öt perc után megbarátkoztam az új jelenséggel és tíz perc után nem a hiányosságokra, hanem kizárólag a zenére figyeltem.

Természetesen – ha csak Mozartot vesszük – nem minden opera mutatna jól ezzel a fajta mozdulatlansággal. Például ott van a szintén 1791-ben készült Varázsfuvola, amely elég furcsán hatna – bármilyen posztmodern is az előadás – Papageno zöldes, madaras jelmeze nélkül.
Nathan Gunn mint Papageno (forrás: https://www.google.hu/search?q=papageno+picture&espv=210&es_sm=93&tbm=isch&imgil=YbvY-LOK92P8qM%253A%253Bhttps%253A%252F%252Fencrypted-tbn0.gstatic.com%252Fimages%253Fq%253Dtbn%253AANd9GcQ8sbmJ1UEcFqP06ZMN52VSoz_t7ArPV4b2YQVbLgiU2D1QMILuvA%253B4500%253B3000%253BhVsDSaaSkNCxUM%253Bhttp%25253A%25252F%25252Fblogs.wfmt.com%25252Foffmic%25252F2014%25252F01%25252F03%25252Fthe-mets-flute-headlines-chicago-favorites%25252F&source=iu&usg=__dDKu0bNCVlFedXiXxjYhf68ZjrI%3D&sa=X&ei=Fvb8UrmSCOeVywOT2IHABA&ved=0CDwQ9QEwBQ&biw=993&bih=565#facrc=_&imgdii=_&imgrc=YbvY-LOK92P8qM%253A%3BhVsDSaaSkNCxUM%3Bhttp%253A%252F%252Fblogs.wfmt.com%252Foffmic%252Ffiles%252F2014%252F01%252Fflute-gunn-as-papageno_0912.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Fblogs.wfmt.com%252Foffmic%252F2014%252F01%252F03%252Fthe-mets-flute-headlines-chicago-favorites%252F%3B4500%3B3000)
A Titus kegyelme viszont közel sem bővelkedik úgy eseményekben, bonyodalmakban, mint híres társa. A cselekmény röviden: Vitellia lázadást tervez Titus császár ellen, mert szerinte ő lenne érdemes a császárné titulusra, Titus azonban kétszer is csalódást okoz neki. Csak harmadszorra választja végül Vitelliát, aki azonban addigra Sextus – a császár mindig hű barátja, Vitellia szerelmese – segítségével lázadást robbant ki Rómában. A Capitolium ég (igen, a fülemmel hallottam az égést, a képzeletemben pedig láttam), Titus pedig - bosszú helyett - kegyesen megbocsát mindkettőjüknek.
Mozart: Titus kegyelme (MET a Müpában)
A színpad a következőképpen nézett ki: hátul lépcsőzetesen a kórus állt, középen a zenekar ült, előttük Vashegyi György vezényelt pódiumon állva, a karmester két oldalán pedig a 3-3 mikrofonnál az adott szerepet alakító szólista állt és énekelt, ha éppen volt szerepe, s ha nem, akkor oldalra ült le - így persze kilépett a szerepéből, ami egy "normális" operaelőadásban elképzelhetetlen lenne, itt mégsem volt zavaró (igaz, néha elkandikált két oldalra a szemem, hogy éppen mivel foglalatoskodnak a művészek, de ennyi szerintem belefér). Mintha egy Bach oratóriumot néznénk: még a szólisták előtt álló kottatartó is ezt sugallta. Ez az operai előadásmód történetében ritka jelenség azonban teljes mértékben "bejött" ezen az estén.

Az operával kapcsolatban legendás és valós tények is keringenek: állítólag Mozart mindössze 18 nap alatt alkotta meg (II. Lipót cseh király koronázása alkalmából kérték fel a mű megkomponálására), a recitativo seccokat pedig nem ő, hanem Franz Xaver Süssmayr írta. Az opera fogadtatása egyébként az idők folyamán állandóan változott.
Mozart: Titus kegyelme - az Ausztrál Opera előadása (forrás: http://www.preteristarchive.com/ARTchive/Exhibits/1791_mozart_clemenza-tito.htm)
Az opera különlegessége a Mozart életművön belül, hogy a nála ritka opera seria műfajába sorolható, a szerda estéé pedig az, hogy Magyarországon először korhű hangszereken hallhattuk a művet, többek között fortepianón, amely mögött Gyöngyösi Levente ült.

A Vitelliát alakító Szutrély Katalin magabiztos nőiességével és erős szopránjával kitűnő választás volt az elején gonoszul elszánt, majd mindent megbánó figura szerepére.

Schöck Atala (forrás: https://www.google.hu/search?q=sch%C3%B6ck+atala+picture&espv=210&es_sm=93&tbm=isch&imgil=WWMNbju-Z2oJ2M%253A%253Bhttps%253A%252F%252Fencrypted-tbn1.gstatic.com%252Fimages%253Fq%253Dtbn%253AANd9GcRyv5t4kP2xLx9PvsCuX-J3aGZHD1DpaI0oVZi4K3skCcZMEiCe%253B175%253B263%253B56iSzyNo5iSxKM%253Bhttp%25253A%25252F%25252Fwww.opera.hu%25252Fhu%25252Ftarsulat%25252Fszemely%25252FSchock_Atala&source=iu&usg=__o65GiN3etHVrv8Ae4P0phSNDFts%3D&sa=X&ei=T_n8UqTzJeKGywPmi4KwBw&ved=0CDIQ9QEwAA&biw=993&bih=565#facrc=_&imgdii=_&imgrc=Zxj7BqygEDwhgM%253A%3Ba78qUHcu_krJiM%3Bhttp%253A%252F%252Ffidelio.hu%252Fimage.ashx%25253Fid%25253Dc553d641-69a9-47b2-aae9-8cfb6a515f63%252526vid%25253D6171d068-f991-47ea-b3e5-f9c14b8d3586%3Bhttp%253A%252F%252Ffidelio.hu%252Fzenes_szinhaz%252Finterju%252Fschock_atala_szegedi_szabadteri_jatekok_carmen%3B317%3B300)Ha az opera címét át lehetne írni, Sextus neve nálam biztosan szerepelne benne, hiszen egyrészt neki van a legösszetettebb szerepe a művön belül, másrészt a néző vele tud leginkább azonosulni. (Persze ez az érzésem talán korántsem lenne így, ha nem Schöck Atala formálta volna meg Sextust.) Így - hiába a rendezés puritán egyszerűsége - figurájában olyan lelki vívódásnak lehetünk tanúi, amely miatt Mozartot is szeretjük: az emberi szenvedélyek tárházát mutatja meg operáiban.

Schöck Atala azt hiszem tökéletesen megértette a mozarti világot. Persze hozzá kell tennem, hogy jóval több megmutatnivalója volt (akár hangban, akár megformálásban), mint például a Titust játszó Kálmán Lászlónak, akinek ez a drámaiatlan és statikus szerep jutott: ő - jó sztoikus módjára - hű marad eredeti jelleméhez, nem inog meg egy percre sem.

Kálmán László visszafogott hangszíne erre a szerepre tökéletesen megfelelt. Számomra úgy tűnt azonban, hogy a kelleténél többet énekelt a kottatartóba, s kevésbé a közönség felé.

Cser Krisztián (forrás: http://www.opera.hu/hu/tarsulat/szemely/Cser_Krisztian)Nem úgy, mint a Publius alakját megformáló Cser Krisztián, akinek egy pillanatra sem voltak nehézségei sem a zenével, sem a szöveggel, kellemes basszus hangja pedig bezengte az egész Bartók Béla Hangversenytermet. Baráth Emőke és Heiter Melinda többieknél visszafogottabb éneklése pedig jól kiegészítette a "kis csapatot".

Vashegyi György és két "csodagyereke" a tőlük megszokott profizmussal szólaltatták meg Mozart élvezetes zenéjét. A Purcell kórus néhol a Requiemhez hasonlatos szólamokkal örvendeztette meg a közönséget, az Orfeo zenekar pedig – ha a ruhák és a díszlet nem is tette – meggyőzően röpített el minket Mozart korába.

A műsoron:

Mozart: Titus kegyelme
2014. február 5. 19:30 - 22:00 
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Kétfelvonásos opera, K. 621 - koncertszerű előadás korhű hangszereken - magyarországi bemutató

Titus: Kálmán László 
Servilia: Baráth Emőke 
Sextus: Schöck Atala 
Annius: Heiter Melinda 
Vitellia: Szutrély Katalin 
Publius: Cser Krisztián

Közreműködik: Purcell Kórus, Orfeo Zenekar (koncertmester: Simon Standage) 

Vezényel: Vashegyi György 

(A színpadképek forrása: Nathan Gunn mint Papageno; A Metropolitan Opera a Müpában: Titus kegyelme; és az Ausztrál Opera Titus kegyelme előadása 1991-ből a szerk.)
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Szlávik Dóra --


További írások a rovatból

Interjú Tóth Kingával intermediális alkotásról, a fiatalok lehetőségeiről, szellemi műhelyekről, fordításról
Airbourne, Fezen Fesztivál, 2019. 07. 24.
About Me – a hetedik lemez
Nagy Csaba és Sárai Gábor lantduettje a Régi Zene Napján

Más művészeti ágakról

art&design

Divatséta a Ludwigban Divatséta a Ludwigban
Király Tamás. Out of the box
Lábjegyzetek a kortárs autódesignhoz
Jon Watts: Pókember: Idegeben


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés