Merénylettől hadüzenetig. A béke utolsó hónapja a Monarchia Magyarországán (1914. június 28.-1914. július 28.)
 
A Habsburg Történeti Intézet az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság közreműködésével dolgozza fel egy könyvben a dualizmus korabeli Magyarország életének utolsó békehónapját, amely 1914. június 28-tól, a merénylettől 1914. július 28-ig, a hadüzenetig tartott. Hatvan korabeli kiadvány cikkanyagából készült a válogatás. Ez a hatvan lap jószerivel a teljes történelmi Magyarországot bemutatja, a Dunántúltól az Alföldig, Erdélytől a Felvidékig és a Délvidékig számos sajtóorgánum szerepel az összeállításban. Megtudhatjuk: mi érdekelte az embereket; mi volt fontos és kevésbé fontos számukra. Kiderül, a tájékozódni vágyó olvasó mit tudhatott meg arról, hogy ebben a szokásos éghajlatú, nem rendhagyónak induló nyárban végérvényesen véget érnek-e a már megszokottnak számító békeidők.


 
Európai testvérháború
 
„Az európai testvérháború hatalmas áldozatokat követelt. Európa lakosságának több mint 6%-a elesett vagy súlyosan megrokkant. 20 millió rokkant és több mint 8 millió halott maradt a csatatereken. A háború után legyengült lakosságot a spanyol influenzajárvány tovább pusztította, és közel 20 millió áldozatot követelt. A történelmi Magyarország veszteségei iszonyatosak voltak. Közel 700 ezer hősi halott, ugyanennyi sebesült és még egyszer ugyanennyi hadifogoly. Ezen belül a magyar anyanyelvű katonák vesztesége elérte a 350 ezer főt. Majdnem a duplája második világháborús harctéri veszteségeinknek.” (Schmidt Mária)


 
Korrajz 2013 – Hogy jobban értsük a huszadik századot
 
Diktátorok és „küldetéses” emberek láthatók a XX. Század Intézet legújabb évkönyvének címlapján. Az immáron több mint tíz éves múltra visszatekintő tudományos műhely a közelmúltban a budapesti Francia Intézettel, illetve a Kommunizmuskutató Intézettel közösen több konferenciát szervezett, hogy – az alcímnek megfelelően – „jobban értsük a történelmet”. Kiadványunk négy nemzetközi konferencia előadásait tartalmazza.
 
A tematikát a diktatúrák, vezetőik és azok elszánt ellenfelei szolgáltatták.
 
Joszif Visszarionovics Sztálin halálának hatvanadik évfordulója alkalmat kínált arra, hogy magyar és külföldi szakértők elemezzék a sztalinizmus elméletét és gyakorlatát, különös tekintettel annak magyarországi sajátosságaira.
 
Wojciech Jaruzelski tábornok volt a lengyel kommunista párt főtitkára, amikor Lengyelországban bevezették a hadiállapotot. Az emiatt ellene indított büntetőeljárás buktatói mindennél jobban jelzik, hogy milyen nehezen halad a múlttal való leszámolás ügye régiónkban.
 
Hogy egy magas rangú katona lehet a nemzet megmentője is, arra Charles de Gaulle életútja a példa. Magyar és francia előadók keresték – és a kötetben közölt tanulmányaikból kitűnően – meg is találták a választ, hogy miért is volt a XX. század egyik legjelentősebb államférfija az elveihez konokul ragaszkodó francia tábornok.
 
Antinácizmus és antikommunizmus jellemezte Mindszenty József bíboros, hercegprímás tevékenységét is. A karizmatikus főpap megismerhette két diktatúra börtöneit: egyaránt szembeszállt mind a nemzeti szocialista, mind a kommunista diktatúrák magyar képviselőivel.
 
A kötet azonban nem csak a diktatúrák olyan közismert áldozatainak állít emléket, mint az esztergomi érsek – szó esik azokról is, akiknek sokszor a nevét sem ismerjük...