bezár
 

irodalom

2014. 10. 04.
Franzen a 2015-ös budapesti nemzetközi könyvfesztivál díszvendége
MKKE Sajtótájékoztató
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Franzen a 2015-ös budapesti nemzetközi könyvfesztivál díszvendége Törvénykezési és intézkedési javaslatcsomagot terjesztett a döntéshozók elé a héten a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. A  tervezet alapját képező hat pontot pénteken ismertete Kocsis András Sándor, az Egyesülés elnöke és Zentai Péter László igazgató a Fészek Klubban egy sajtótájékoztató keretében. 

Ez a szakma magára maradt -  kezdte beszédét Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke. Utalt arra, hogy az elmúlt tizenöt év szakmai programjainak nagy része ma már nem létezik. A teljes könyvszakma állami támogatottsága jelenleg kb. 610-620 millió forint ( a szektor forgalmának kb 2%-a), ebbe beletartozik a Márai-programtól kezdve a szerzők külföldi szereplésének költségéiig minden típusú támogatás. Kocsis hangsúlyozta, nem az állam emlőjén akarnak lógni, nem profitábilis könyvek kiadásához szeretnének támogatást szerezni, hanem a magyar nyelven alapuló egyedülálló kultúra külföldi megjelentetésnek, illetve belföldi fenntartásának finanszírozásához. Emellett súlyos érvágás, hogy a piaci szektor szponzorációs tevékenysége is drasztikusan csökkent, sőt, gyakorlatilag ez a bevételi forrás ma már nem létezik. Mindezen problémákra pedig a szakma szereplői gyakorta rossz válaszokat adtak. 

A most benyújtott javaslatcsomag legelső pontja a kötött árrendszerről szól, a tervezet a könyvpiac cégeinek konszenzusos támogatását élvezi. A javaslat célja hogy a kis és közepes kiadók és kereskedők is versenyképesek lehessenek, fennmaradhassanak. A kötött árak nem a verseny megszűnését jelentenék, hanem az olyan unfair versenyt korlátoznák, ,mint amikor a bevásárlóközpontok saját kockázatukra egy könyv megjelenésekor azonnal lenyomják az árakat. Kocsis szerint a kötött árrendszerrel éppen a könyvkereskedőket védenék, ugyanakkor ez a törvény nem lenne befolyással a terjesztői árrés megállapításának módjára. 

A második pont a Márai-program folytatásának terve. A projektnek rengeteg tervezett részprogramja volt , amiből csupán egy, a könyvtártámogatási program valósult meg, de az is messze nem azzal az anyagi háttérrel, mint az eredeti tervek szerint  történt volna: a tervezett egymilliárd forint helyett előbb 400 majd csupán 100 milliós támogatást kaptak. A benyújtott javaslat ezt az összeget szeretné újra 400 millióra felemeltetni.

A MKKE egy olvasásnépszerűsítő porgramra is javaslatot tesz a Kortárs Magyar  Irodalom  Éve névvel, amely 2015-16-ban valósulhatna meg, akár a két Könyvfesztivál, vagy a két Könyvhét közötti időszakban, amihez legalább 50 millió forintra lenne szükség.

A negyedik javaslat a pedagógusoknak tenné lehetővé, hogy az akadémikusokhoz hasonlóan évi 100 ezer forint értékű könyvvásárlást levonhassanak az adóalapjukból. Ide tartozik az ötös pont is, miszerint ki kellene bővíteni a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználási körét, emelni a felhasználható összeget, hogy könyveket is lehessen vásárolni, mivel a mostani kedvezmények között a kulturális fogyasztás e formája nem jelenik meg. 

A hatodik pont pedig a kedvezményes kamatozású könyvszakmai hitelprogram korszerűsítéséről szól.

Zentai Péter László az utóbbi időben a sajtóban megjelent, az  MKKE-t kritizáló szólamokra reagált, elsősorban arra a vádra, hogy az Egyesülés a kereskedők érdekeit szolgálja ki. Zentai nem ért egyet azokkal, akik szerint a kiadók és a kereskedők két külön szakmai tömörülést kellene, hogy létrehozzanak, mivel mindkettőnek ugyanaz a célja: minél több könyvet eladni. Egy esetleges kamara létrehozását pedig a magyar törvények nem teszik lehetővé. Az igazgató visszautalt arra is, hogy épp most nyújtottak be egy törvényjavaslatot - a sajtótájékoztató apropójául szolgáló csomagot-, ami éppenhogy a könykiadók érdekeit tartja szeme előtt. Az Egyesülés felépítése és struktúrája sem engedi, hogy a kereskedők kerüljenek túlsúlyba. A felsorolt kritikus megnyilvánulások között elhangzott az a felvetés is, miért nem tagja a  kilépési hullámot megindító Libri Kiadó vezetője az elnökségnek. Zentai válasza rövid volt: mivel nem választották be. 

Zentai szólt még a MKKE javaslatairól, melyeket a Balassi Intézet Publishing Hugary programjához fűztek - például, hogy a döntéshozó kuratóriumban legyen egy könyvszakmai szereplő is a kulturális intézetek képviselői mellett -, s amelyek nem valósultak meg. Beszélt a Frankfurti Könyvvásár standjának megújulásáról, s hogy az Egyesülés büszke az elmúlt évtizedekben létrehozott könyvpiaci statisztikai  adatbázisára, amelynek adatlapjait minden piaci szereplőnek kiküldik,  ha viszont a kiadó részéről nem küldik vissza, akkor kénytelenek becsült adatokkal dolgozni. 

A sajtótájékoztató során mind Kocsis András Sándor, mind Zentai Péter László felemlegette, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a legrégebbi magyar civil szerveződés, ugyanakkor  jogi jogosítványok nélkül. A tisztességtelen piaci magatartást szankcionálni nem tudják, s a mentalitás sem olyan, mint például Németországban, ahol a presszionálni lehet a nem etikus piaci szereplőket. Ellentétek magától értetődően vannak, ezek sok esetben a magyar piac sajátosságaiból adódnak, ahol nem a kiadók állnak össze és csatlakoznak kereskedelmi hálózatokhoz, vagy hoznak létre maguk is ilyeneket, hanem fordított a folyamat, és a szálak túlságosan is  összekuszálódtak. Mindeközben a most benyújtott javaslat további sorsáról nem sok mindent lehet tudni, támpont jelengleg csupán egy korábbi javaslat fél évvel ezelőtti visszautasítása.  

A szervezet egyébként jövőre lesz 220 éves, s részben ebből kifolyólag a következő Könyvfesztiválon nem egy másik nemzet irodalma, hanem a magyar könyvkiadás kerül középpontba. Azon a fesztiválon, ahol a MKKE vezetői részéről is megerősített információk szerint Jonathan Franzen lesz majd a díszvendég.   

nyomtat

Szerzők

-- Pethő Anita --


További írások a rovatból

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 45. számáról
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 44. számáról
Weber Kristóf Nyál című könyvének bemutatója az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon
Vida Kamilla közéleti költészettel kapcsolatos előadásáról

Más művészeti ágakról

Harold Pinter: Az üvegház – Katona József Színház, Kamra
Titeket ki akar lóvá tenni?
BIFF - Beszélgetés forgatókönyvírásról és az egyéni hang megőrzéséről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés