bezár
 

irodalom

2017. 07. 21.
Ahol korruptság van, ott korruptság van
Irodalmi programok a Bánkitó Fesztiválon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ahol korrupció van, ott korrupció van. A korrupció az korrupció az korrupció az korrupció. A legnagyobb kisfesztiválként vagy a legcivilebb fesztiválként emlegetett Bánkitó tematikus programjai idén a korrupció köré épültek, én pedig azért indulok el a Nógrád megyei faluba, hogy elsősorban az irodalmi programokra figyeljek – ezek szintén a mutyizás témakörére fókuszálnak.

"A korrupció megszüntetése ott kezdődik, amikor nem mondom azt automatikusan a buszsofőrnek, hogy nem kérem a jegyet" – mondja Németh Bálint költő és egyetemi oktató, akinek kutatási területe a korrupció, és a Bánkitó Fesztivál pénteki napján – fesztivál-időszámítás szerint – kora hajnalban, vagyis délután fél egykor moderált egy beszélgetést három másik költő, Deres Kornélia, Fenyvesi Orsolya és Kemény Zsófi részvételével. Még csak nem is azért nem értem oda, mert lusta voltam felkelni, hanem mert egy másik ország másik fesztiváljáról érkeztem.

Bálinttal viszont megbeszéljük, hogy néhány órával az említett beszélgetés után nekem is mondjon néhány szót korrupció és irodalom kapcsolatáról, mert végül is mindent el lehet intézni. A kora délutáni kerekasztal-beszélgetésen (ahogy később a többi irodalmi témájú beszélgetés során is) szóba került az Orbán János Dénes által frissen gründolt Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és az általa működtetett Előretolt Helyőrség Íróakadémia, vagyis az a szervezet, amely súlyos százmilliókat kapott az adófizetők pénzéből. Normális esetben az íróknak, irodalmároknak örülniük kellene, ha az állam támogatja a kortárs irodalmat, de a támogatottak köre elég szűkös.

Az olyan reprezentatív irodalmi szervezetek, mint a Szépírók Társasága, az Írószövetség, valamint a tehetséggondozással évek óta eredményesen foglalkozó József Attila Kör és a Fiatal Írók Szövetsége együtt sem részesülnek annyi támogatásban, mint az új akadémia, többnyire régóta csak vegetálnak, illetve kevés pénzből hozzák ki a lehető legtöbbet, pedig mégiscsak ezek a szervezetek tömörítik a szakma krémjét. A KMTG mentorai és tanárai olyan fizetést kapnak, amilyenről a tehetséggondozó szervezetek évek, évtizedek óta aktív tagjai csak álmodhatnak, és a pályakezdők (ún. palánták) számára is dilemma lehet, hogy egy ilyen akadémiához csatlakoznak-e.

 

Fotók: JAK / Facebook

Téma volt a Független Mentorhálózat is, amelyet a KMTG aránytalan mennyiségű állami pénzzel való kitömése által kiváltott indulat hozott létre, hogy tagjai ingyen, pusztán elhivatottságból és lelkesedésből segítsék a legfiatalabb írógeneráció pályakezdését. És felmerül a magánmecenatúra lehetősége is, de ez még ma sem tűnik járható útnak, a jelentősebb tőkével rendelkező cégek ugyanis a legritkább esetben áldoznak a kortárs irodalomra. De nem csak a közhatalommal való visszaélés tartozik a korrupció témakörébe, korrupcióról beszélhetünk akkor is, ha egy művésznek olyan reklámban kell szerepelnie pénzért, amiben magától nem szívesen szerepelne, vagy ha felkérésre, szintén pénzért kell mondjuk újévi köszöntőt írnia.

Azt már én teszem hozzá, miközben Gondos Mária Magdolnával és Hutvágner Évával, valamint Bálinttal üldögélünk a fűben, hogy korrupció az is, amikor egy író kedves szavak kíséretében adja át friss kötetének dedikált példányait kritikus barátainak, hogy írjanak róla „őszinte” kritikát. Bálint szerint valóban korrupció ez is, ő például nem szeretné, ha én írnék a kötetéről, mert ahhoz túl sokat söröztünk együtt. Éva azt veti fel, hogy kritikusként nem szereti elkalapálni az elsőkötetes szerzőket, ahogy a kritikusok általában nem döngölik földbe a tabutémákkal foglalkozó vagy traumákat feldolgozó köteteket sem, és kérdés, hogy ez a fajta mérlegelés, az esztétikain túli szempontok figyelembevétele korrupció-e. Közben az este fellépő zenekarok elkezdik a beállást, mi meg észre sem vesszük, hogy a hagyományos kerekasztal-beszélgetések keretein túllépve civilkedünk és workshopolnuk a kempingben, spontán módon és szervezetlenül, biztos örülnének a Bánkitó szervezői, ha ezt hallanák.

Estére azért végre eljutok egy hivatalos beszélgetésre is: a Bánkgyöngye Panzióban Hyross Ferenc faggatja a Független Mentorhálózat mentorait, Bende Tamást és Nagy Hajnal Csillát, valamint mentoráltjaikat, Mirgai Zitát és Gráf Dórát. A KMTG-vel kapcsolatos negatívumok helyett itt is inkább a megoldáson van a hangsúly, és éppen ilyen megoldás a Független Mentorhálózat is, amellyel kapcsolatban Mirgai Zita kiemeli, hogy nem érzi magát alárendelt szerepben Bende Tamás mentoráltjaként, a mentorként tevékenykedő Nagy Hajnal Csilla pedig úgy gondolja, mivel ő maga is csak az első kötete kiadásán van túl, el tudja magát képzelni a másik oldalon, és szerencsés, ha ez a tanulni akarás pálya későbbi szakaszaiban is kitart.

Másnap este Kabai Lóránt és Kele Fodor Ákos beszélget Borda Réka moderálásával ugyanezen a helyszínen. A beszélgetés elején a líra határterületeiről, a médiumközpontú, interaktív irodalomról hallunk néhány gondolatot, meg a magyar irodalom több évtizedes elmaradásáról és az irodalomelméletben uralkodó tekintélyelvűségről, majd újra a már emlegetett KMTG a téma, és talán Kabai és Kele Fodor azok, akik a legkevésbé fogják vissza az indulataikat. Bár Kele Fodor megemlíti egy olyan ismerősét is, aki a KMTG kötelékébe tartozik, de ettől függetlenül tartja vele a jó kapcsolatot, még ha őszintén el is mondta neki a véleményét.

Nagy Katával a József Attila Kör által szervezett workshopokról beszélgetek. Egyik délután a JAK két szerzője Czinki Ferenc és Molnár T. Eszter tartott szövegműhelyt, segítve az érdeklődőknek a képalkotásban és a történetmondásban, és megosztva velük a publikálással kapcsolatos tudnivalókat. A JAK standjánál volt lehetőség szövegkollázsok alkotására, az aktívabbak különböző versek soraiból rakhattak össze új verseket, vagy újságok cikkeinek szavait letakarva roncsolhatták az eredeti cikk szövegét – a játék a korrupció szó etimológiájára utal, annak eredeti jelentése ugyanis romlás, rontás. Az írószervezet irodalmi kvízjátékkal is készült, a játékosoknak idézeteket kellett a szerzőikkel párosítaniuk, illetve stílszerűen strandoló írók képeit felismerniük. A könyvnyereményeket az Európa Kiadó, a Magvető és a Scolar, valamint a már emlegetett József Attila Kör, illetve a Fiatal Írók Szövetsége biztosította. A FISZ ugyancsak készült interaktív programokkal, korrupcióval kapcsolatos játékokkal a fesztiválra.

Nekem csak egyvalami miatt van hiányérzetem: a Bánkitó szervezői igazán megkenhették volna a Volánt, hogy a fesztivál idején több buszjáratot indítson Bánk és Budapest között.

nyomtat

Szerzők

-- Szarka Károly --


További írások a rovatból

irodalom

Vaktérkép
Lengyel riportirodalom - Prae 2023/2 lapszámbemutató

Más művészeti ágakról

színház

A Vígszínház Ármány és szerelem bemutatójáról
Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap
art&design

Kiállításkritika A kétely felfüggesztéséről
Händel: Alcina. Marc Minkowski felvétele


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés