bezár
 

art&design / interjú

Iszlám és kalligráfia a kortárs művészek szemével
Iszlám és kalligráfia a kortárs művészek szemével
Sokak életfilozófiájának meghatározó elemét képezi, mások a tolerancia jegyében a kapcsolatok ápolására törekednek megismerésével, megint mások a Közel-Kelet titokzatos világának részeként vonzódnak hozzá, de akadnak olyanok is, akik sztereotip gondolatokkal a fejükben esküdt ellenségként tekintenek ezen eszmére. Ám az iszlámra nem csak vallásként gondolhatunk; szerepe a művészetben éppolyan meghatározó, mint bármelyik másik stílusé.
Kairó első fotós hálózata
Kairó első fotós hálózata
Kairó művészeti értékektől hemzsegő külvárosi negyedének forgalmas központjában található egy garázs hangulatát idéző stúdió – műtermekkel és kávéházzal –, melynek falán még néhány napig a Fekete–Fehér (Black and White) című fotópályázat 15 nyertes fotója lóg; pitákkal egyensúlyozó lisztes önarckép, süllyedő csónak egy tó közepén, meztelen női lábak a tengerparton.
Életképek Egyiptomból
Életképek Egyiptomból
Miriam Hathout alkotásain semmi mesterkéltség, semmi absztrakt. Helyette a közérthetőség, a jellegzetes életképek és a pozitív hangulatot árasztó élénk színvilág dominál. Munkásságáról és az egyiptomi kortárs művészeti életről beszélgettünk vele Kairóban, ahol a Four Seasons Hotel kiállítótermében leehetett megtekinteni képeit számos neves kortárs művész alkotásával együtt.
Bérmunka és önkifejezés
Bérmunka és önkifejezés
Egyre többen kapnak hidegrázást az olyan mondatoktól, amelyek a képregény magyarországi haldoklásáról szólnak, hiszen nemrég elindult az Epicline magazin, egyre több képregényes börze szerveződik, nemsokára pedig a Tiszatáj Online-on is képregényes rovat indul. Most jelent meg Bayer Antal új tanulmánykötete is, Az adaptáció kísértése, őt kérdeztük többek közt arról, hogyan lesz valaki képregényőrült nálunk, és mit tehet, ha már a sorsa így alakult...
FKSE – egy folyton pörgő alkotóműhely
FKSE – egy folyton pörgő alkotóműhely
A Fiatal Képzőművészek Stúdióját 55 éve, 1958-ban alapították a Képzőművészeti Alap részeként. A rendszerváltás után az akkori vezetőség úgy döntött, hogy egyesületté alakítja a Stúdiót, így lett az FKS-ből FKSE.
Cipők a második emeletről
Cipők a második emeletről
Végéhez, vagyis csattanójához közelít a Yoronna – Hybrid Factory Project névre keresztelt, cipődesign és művészetek összekapcsolására hivatott projekt. Résztvevői: egy cipőtervező, egy főszerkesztő és a bevont művészek – írók, költők, festők, grafikusok. Egy performatív cipőbemutatóban kicsúcsosodó projekről beszélgettem Gyurkovics Rónával és Sirbik Attilával. Aki kíváncsi, december 12-én láthatja a cipőket, alkotásokat és alkotókat egyaránt bemutató előadást a MÜSZI-ben.
KIÁL(LÍ)TÁS – óriási fotók a hiperreáltól a szürreálig
KIÁL(LÍ)TÁS – óriási fotók a hiperreáltól a szürreálig
Első fényképezőgépét 14 évesen kapta. Első fotóját Amszterdamban adta el egy Gouldenért. Mészáros László vallja, hogy ha az ember egész életében azzal foglalkozik, amit szeret, és minden magától értetődik, nem maradnak kérdések.
Örömteli pesszimizmus, avagy az apokalipszis nevetése
Örömteli pesszimizmus, avagy az apokalipszis nevetése
"Magyarországon a mainstreammel az a gond, hogy nem pusztán helyzetbe kerülést jelent, hanem stiláris és/vagy szemléletbeli választásokat, ilyen értelemben egész biztosan nem vagyok mainstream, de ettől eltekintve ennek a transzgresszív hangnak egyre értőbb és kidolgozottabb reflexiója, sajtója, elméleti háttere jelenik meg a hazai recepcióban is. A pozitívizmust kerülném, mint a pestist – a pesszimizmusnak amúgy is lényeges irányjelző szerepe van az intellektuális felfedezésben: az én munkáim pesszimizmusa mindig örömteli" – vallja Győrffy Az én fájdalmam a te örömöd című kiállítása kapcsán.
Művészeti és állampolgári aktivitás
Művészeti és állampolgári aktivitás
Ha a Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémia tagjai közt – pláne a közgyűlésen történt emlékezetes akció után – nincs is hely számára, úgy tűnik, a nemzetközi művészeti szakemberek szemében Nemes Csaba a kortárs magyar képzőművészet kiemelkedő alakja. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az ACAX Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda és a Maurice Ward Group által támogatott, második alkalommal átadott Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat idén ő vehette át – a művésszel ennek apropóján beszélgettünk.
Ennyi idiótát én még nem láttam sehol
Ennyi idiótát én még nem láttam sehol
drMáriás az a fajta művész, aki nem foglalkozik a korlátokkal, műfaji, stiláris kérdésekkel. Egyik-másik alkotói korszakát egy-egy alapgondolat határozza meg, s azután e köré épül szöveg, zene, kép. Amit elmond az egyikben, ösztönösen kihagyja a másikból, ami nincs meg az egyikben, megtalálja a másikban. Ez élteti, az állandó nulláról kezdés, vagyis ha egy pillanatban festőnek érezné magát, akkor gyorsan vált, s egy teljesen új helyzetből indul, mint író, vagy az írás után, mint zenész.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés