art&design / kiállítás
2025. 12. 08.
Az Arthur C. Danto, Hans Belting vagy éppen Hegel nyomán nyomán értett művészet halálát, mint motívumot újra és újra visszaidézik azok, akik az eddigi személyes és társadalmi funkciók, szerepek, irányzatok átalakulását egy új, baljós jövő előfutáraként értik. A technológiai környezetünk és domináló online trendek következtében valóban láthatjuk, ahogy művészek már előbb alkotnak képernyőre és szociális média felületekre, mint hagyományos képzőművészeti médiumra. A kiállítás és megmutatkozás sokszor inkább tartalomgyártás és -időzítés, melyek a művész virtualitását éltetik – mindezt az algoritmusokáltal meghatározott digitális éteriségben.
2025. 11. 29.
Prológus.
Urizen – a kevert, nemtelen-duális istenség, ész és (t)örvény megtestesítője – és Abraxas – a sehol lét tér-időtlen csapdáiba taszított ördögangyal – köszönti az egybegyűlteket. A vizuális poézis próféciái az Elhibázott teremtés gyötrelméről és az Energia Örökös Gyönyöréről szavalnak. A szellem folyamatos tágítása, az Érzékek Kapuinak tovább-nyitogatása, az Ész béklyóinak felszabadítása (lenne) a cél!
2025. 11. 22.
Az identitást hámozgató fotóművészet tartós nyavalyája az, hogy hajlamos az egyéniséget esztétikákra, habitusokra és egyéb anekdotikus, laminált szeletekre bontani. A kamera azonosít, szelektál és izolál, objektumokat hoz létre, és végül a művész az, aki elbeszélői szerepbe lépve ezeket a néma ereklyéket meg tudja szólaltatni. Bármilyen történet úgy teljes, ha folytonos. Az ember lánya valóban igyekszik – de honnan indult, és merre tart?
2025. 11. 21.
Múlt pénteken megnyitotta kapuit a Bázis. a nyolcadik kerületben. Kiállítással, zenével, közösséggel nyílt meg a tér. A Bázis. folyamatokban gondolkodik, pont jó arányban stabil és képlékeny, és ebben rengeteg lehetőség rejlik.
2025. 11. 04.
Gyakran mosódhat össze az ideát és a sejthető odaát. Terek, idők, érzetek és képzetek dimenzióin át – és vissza közlekedünk, főként a tudattalan tájaiban, labirintusaiban, vagy akár ittlétek és ismeretlenebb máshol-szférák peremvidékein egyensúlyozva...
2025. 11. 04.
A Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában még november 8-ig látogatható a Fuss el véle… című tárlat, amelynek célja a népmesék aktualizálása, újrafelfedezése és újraalkotása. Benyomások a Gábriel Nóra által kurált kiállításról.
2025. 10. 25.
A kortárs művészet csodálatos, izzó viharfelhő. A posztmodern lét fejetlensége számtalan ingerrel és impulzussal kecsegtet: átláthatatlan feszültségek százezrei dörgölődnek egymásnak, és a felgyülemlett statikus energia – az inspirált, nívós művészet megvalósulásában – a villámcsapás elemi erejével világítja meg a befogadói tudatot. A világ roskadozik a friss, éles, termékeny témáktól és energiáktól, és hozzáférésünk ezekhez az intellektuális javakhoz szabadabb és közvetlenebb, mint valaha. A lehetőségek horizontja megállíthatatlanul szélesedik: a kreatív, alkotó ember a történelemben először lehet csaknem mindenhol jelenvaló és ténylegesen autonóm.
2025. 10. 13.
Megnyitószöveg keresztes zoltán underdogimages tulajdonosaikat vesztett tárgyak szubjektív és pontatlan leltára című kiállításához.
2025. 08. 04.
A Pilinger Erzsébet művészettörténész vezette Knoll Galéria Budapest terei adnak otthont az Ég és Föld fényei - Festészet 1990 körül egy magángyűjteményben című kiállításnak.
2025. 07. 23.
Az ukrajnai háború a nyilvánosság tükrében – a lidérces, súlytalan drónfelvételek és alacsony felbontású CCTV kamerák szűrése által – fokozatosan válik derealizált látomássá. Minél intenzívebben pörög a hírgép, annál gyorsabban használódnak el az alkatrészei: a krízis sürgőssége kiöregedik, a telítettség hullámverésében pedig lassan immunisak leszünk a valóság harapására.
