bezár
 

irodalom / könyv

Oroszlán a nyelvrács mögött
A könyv kapcsán nem lehet nem beszélni a közéleti költészeti konjunktúráról, melynek belobbantó szikrája sokak szerint a kötet egyik verse, a Búcsúlevél volt. A kötet egészében tényleg nagy súllyal szerepelnek közéleti tematikájú versek, de ezeket felcímkézni azért sem szerencsés, mert többnyire egymásba fonódik bennük a köz- és a magánéleti szféra, és egyes szövegek mindkét síkon olvashatók, máskor pedig szövegszinten is összefonódik a közéleti és párkapcsolati narratíva.
Kilépni magamból beléd
2008. július 15-én Jenny Brodal húsz év után újra kinyit egy üveg vörösbort. Alma és Liv nagymamája épp 75 éves, a kéretlenül megrendezett szülinapi partyra készül, melyet lánya, Siri szervezett neki. A regény kerettörténete szerint Jenny két évvel később egy agyérgörcs után belebóbiskol az újabb zsúrozásba, nem is tud arról, kik veszik körül. A két pillanat közti időt és teret járja körül Linn Ullmann Szemem fénye című regénye.
Magánmitológia és valóság akciósan
Érett, alaposan megmunkált, következetes és lendületes novelláskötet Bencsik Orsolya Akció van! című könyve. Jellemzői többek között a határozott és fesztelen női hang, a családregény hagyományának kiforgatása, kispróza-formába való belepróbálása, és a vajdasági irodalom tradíciójával fenntartott közvetlen kapcsolata: ezek így együtt izgalmas, de nehéz olvasmánnyá teszik.
Tét(te)lenül nézzük?
Napjainkban sokszor hangzik el a kérdés, hogy milyenek is a magyarok, mire képesek egyre szélsőségesebb helyzetekben, és mi az, amit el tudnak érni azzal, amilyenek ilyenkor lenni képesek. Hogy a gondolatszövevényből kikerüljek, rámutatnék például arra, milyen az a magyar ember, aki ezt a recenziót írja: kekec.
Jegyzetek arról, hogyan pukkant ki a lufi a budai polgár feje felett
"Nagyapám – éppen azért, mert valójában nincs miért könyvet írni róla – tökéletes archetípusa a századforduló szorgalmas polgárainak." Mégis mire föl ez a könyv? Gärtner-Kertész Tibor ugyan számos válasszal kecsegtet, de a válaszok csak akkor sejthetők, ha a kiegyezés körüli időktől egészen az 1925-ig történő események egymásba fűzését nem történelmi regénynek, de nem is családregénynek, hanem inkább egy meglebegtetett korrajznak tartjuk.
Etűdök talált és saját tárgyakra
Ami izgalmas és nagyszerű benne, ugyanaz okozza a problémát is Gerőcs Péter könyvében. Egy fiatal szerző, érett, komoly műgonddal összerakott, fontos második kötete, de (ön)veszélyes zsákutca is egyben.
Egyenes gerinc
Besúgástól függetlenül Györe Balázs olyan magas elvárásokat támaszt a barátsággal szemben, amelyek alapján nyugodtan kijelenthetem: nekem jelenleg egyetlen barátom sincs.
Egy hét alatt a világ fog sarkából kidőlni
Darius Kopp, Terézia Mora regényének főszereplője az ezredforduló (anti)hőse, keletnémet szocializáció után egy számítástechnikai világcég egyetlen, a kontinensen élő és működő alkalmazottja — dacosan hedonista, megszállottan technofil, már-már szentimentálisan, de gyakran hanyag és egoista módon szerelmes is. Majdhogynem magunkra ismerünk benne.
Öregasszony nem vén asszony
Dubravka Ugresicnek van humora, nem is kevés. És nemcsak szórakoztatja az olvasót, hanem szórakozik is vele – már a Stefica Cvek az élet sűrűjében olvasásakor is úgy éreztem, az a könyv egy textuális blöff, játék a narratívákkal és a narráció metódusaival, a tündérmese kiforgatása, a Banyatanyával kapcsolatban meg azt szűrtem le: feleslegesen értelmezem a szöveget, ha az megteszi helyettem.
Budapest, zárt osztály
Mély figyelem, nyers, elemi kötődés saját világa iránt. Ebbe a sorba illeszthető a Másik halál főhősének Budapest-képe is, ami nem tiszteleg a város előtt, nem megírja azt, hanem – az ismerősség erotikáján túl – arra használja a tereit, hogy képes legyen élni benne. Ez nem az első randik egyike. Ezek egy örökké nehézkes házasság mindennapjai.
30   31   32   33   34   35   36   37   38 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés