bezár
 

irodalom / könyv

A puszta Faustja, avagy mi köll a boldogsághoz?
A puszta Faustja, avagy mi köll a boldogsághoz?
Ha az utca emberét megkérdeznénk, ki volt Rózsa Sándor, szinte mindenki tudná a választ: a híres betyár. Arra a kérdésre pedig, hogy jó vagy rossz ember volt-e ez a „Sándor bácsi”, valószínű, hogy a válaszok a jó irányába billennének.  Ám 2015-ben, Cserna-Szabó András tollából (Veszelka Imre, vak koldus elbeszélése nyomán) fény derült az igazságra: Rózsa Sándor magával az ördöggel kötött paktumot. És akkor ez még sömmi. A könyv lapjain titkos, szegedi receptekre, finomkodást nem tűrő, fülledt erotikára és kegyetlen, véres jelenetekre számíthatunk.
Platón beájulna
Platón beájulna
Gerőcs Péter Győztesek köztársasága című regénye egy létező színházi alkotóműhely fiktív története, a magyar értelmiségről szóló szatíra, Platón filozófusok vezette ideálisállam-tervezetének paródiája, egy nem mindennapi ember nem mindennapi élettörténete – mindez rendőrségi jegyzőkönyvekben elbeszélve.
Az elhallgatás mint üresség
Az elhallgatás mint üresség
Modiano Nászútjának hangulatteremtő ereje van. Igaz, hogy a Nobel-díjas író csak pár ecsetvonással rajzolja fel a történetet és rengeteg részletet elhallgat, de az olvasó előtt kirajzolódik egyfajta Casablancára emlékeztető világ: a melankóliára pont az ad okot, hogy nem ott és annak a bőrében vagyunk, ahol lenni szeretnénk, és talán nem is azzal az emberrel, akivel, úgy gondoljuk, lennünk kellene. Értjük is az utolsó bekezdés gondolatát – hisz előbb vagy utóbb talán minden ember találkozik ezzel az „üresség-érzéssel”. 
Vigyázat, csalok!
Vigyázat, csalok!
A Mézesmadzag olvasása magyar olvasóként különös kaland. Egyrészről a fiktív összeesküvés-történet azt sejteti, hogy a Kelet-Európába eljutott, illetve az itt szamizdatként megjelent irodalom hatalmi játszma része. Olvasói szemszögem a paranoid skizofréné: vajon kik azok, akiknek alányúlt a hatalom, a barátságos (vad)nyugat, akik talán maguk sem sejtették, hogy egy ártatlan ösztöndíj vagy jutalom formájában a propaganda eszközeivé válnak?
A szirénekről – kicsit másképp
A szirénekről – kicsit másképp
Ferenc pápa karácsonyi beszédében azt hangsúlyozta: merjünk örülni. Az olasz író, Stefano Benni irodalmi munkássága is felépíthető lenne e gondolat köré. Benni második magyar nyelven megjelent regénye, a Margherita Dolcevita is a világot és az emberi életet teljesebbé tevő fantáziát, illetve annak szülöttjeit, a szépséget és a vidámságot, a humort élteti, a tömegeket elbutító filmsorozatokkal, a csak unalmat szülő kényszeres vásárlással és főként a fegyverkezéssel és következményével, a kétségbeeséssel szemben.
Felségterülete a szégyen és a szorongás
Felségterülete a szégyen és a szorongás
Jonathan Franzen ötödik regénye idén ősszel jelent meg Amerikában Purity, vagyis Tisztaság címmel. A neves író a 2010-es Szabadság (Freedom) óta egy önéletrajzi kötetet (Farther AwayF, 2012) és egy fordítást (The Kraus Project, 2013) adott ki keze alól, így legújabb könyvét hatalmas várakozás előzte meg. A rendkívül művelt, közvetlen és jó humorú Franzennel idén tavasszal a magyar közönségnek is lehetősége volt találkozni a XXII. Könyvfesztivál díszvendégeként, ahol sok más mellett a nemrég magyarul is megjelent Diszkomfortzóna (Európa Könyvkiadó, 2015) című, 2006-os memoárjáról mesélt, de új műve is szóba került.
Filmkockákból kirajzolódó szerelmi történet
Filmkockákból kirajzolódó szerelmi történet
Gárdos Péter Hajnali láz című levélregénye szülei szerelmének igaz történetét meséli el: a történeten előrehaladva szépen, lassan kibontakozik két ember sorsa, egyéni életútja, ami egy bizonyos ponton és egy véletlennek köszönhetően összetalálkozik és örökre egybeforr.
Franzen és a 21. század démonjai
Franzen és a 21. század démonjai
Jonathan Franzen Purity című regénye szeptember elsején debütált az Egyesült Államokban, nagy port kavarva a szókimondó író körül. A Purity az amerikai szerző ötödik könyve, és elődeihez hasonlóan vegyes, ám mindenképpen intenzív fogadtatásra számíthat a rajongói és a kritikusi berkekben egyaránt. Franzen ezúttal sem vetkőzte le nyers, szókimondó stílusát, de úgy tűnik, ez inkább hasznára, mintsem kárára válik; egyesek lenyűgözve olvassák, mások megbotránkoznak; egy szóval: HAT.  
Az ördöggel cimborálni
Az ördöggel cimborálni
Stephen King fia, Joe Hill meggyőző cáfolat a mondásra, mely szerint a tehetség átugrik egy nemzedéket. Szarvak című második regényéből Alexandre Aja rendezésében és Daniel Radcliffe főszereplésével készült mozifilm, és okkal: Hill munkája a fantasy, a horror és a fekete komédia olajozottan működő ötvözete. Elolvastuk a regényt és megnéztük a filmet, először lássuk a könyvet.  
Egy (könyv)test, egy lélek
Egy (könyv)test, egy lélek
Nagy Zopán az idei Könyvhét alkalmából két könyvvel is meglepte, akarom mondani: megajándékozta az olvasóközönséget. Nem is akármilyenekkel, és nem is akárhogyan. A két könyv ugyanis egy kötet, úgymond: két oldala az éremnek – egymáson át-elforgatva, tükörszerűen. A kötet (bocsánat, kötetek) egyébiránt a Magyar Műhely Kiadó gondozásában jelent(ek) meg.
5   6   7   8   9   10   11   12   13 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés