irodalom / tudósítás

2022. 06. 15.
Az ELTE Műhely Egyetem Caféban mutatták be az Apokrif-könyvek sorozatának három új darabját: Stolcz Ádám Transz, Taródi Luca Egyszer végre fiatalok leszünk, és Tarcsay Zoltán A befejezhetetlen című műveit. A szerkesztők és a szerzők közösen, felolvasásokkal egybekötve beszélgettek a kötetekről.

2022. 06. 14.
Moesko Péter Őszi hó című könyvének bemutatója a Margó Fesztiválon időnként már-már zavaróan a kora-harmincas korosztály nosztalgiabuborékjába repítette a hallgatóságot, de emellett szerencsére maradt idő a műhelytitkok kibeszélésére is. A szerzővel Torma Mária, a könyv szerkesztője beszélgetett.

2022. 06. 14.
A Nyomon vagyunk című kerekasztal-beszélgetés keretein belül a kortárs magyar krimi helyzetének kérdéseit járta körül Deczki Sarolta irodalomtörténész, kritikus, Mészöly Ágnes író, Péczely Dóra szerkesztő és András László író június 10-én pénteken a Kis Présházban.

2022. 06. 13.
Tolnai Ottó mesélt, a közönség pedig kíváncsian hallgatta őt a szerző Szeméremékszerek 3 című könyvének bemutatóján a Margó Fesztiválon. A történetek vonalvezetőjeként Tolnait Reményi József Tamás kérdezte.

2022. 06. 13.
A Margó Irodalmi Fesztivál és Könnyvásár első napján 16 órakor vette kezdetét az első nagyszínpados program, Gerevich András Légzésgyakorlatok című verseskötetének bemutatója. A költőt Schein Gábor kérdezte alkotói folyamatokról.

2022. 06. 11.
Moskát Anita legújabb, A hazugság tézisei című novelláskötetében diszfunkcionális családok tagjai küzdenek kommunikációképtelenséggel, irreális világokban villannak fel hétköznapi problémák, az igazságot csak elmutogatni szabad, az egyik történet szereplői pedig szerződéssel manipulálnak fizikai törvényeket, és szabadulnak meg ezáltal az esőtől. Utóbbi különösen aktuális témának bizonyult a Margó Fesztivál nyitónapján, hiszen szakadó esőben indultunk útnak a Városmajorba. Az ítéletidő ellenére azonban szép számmal összegyűltünk a könyvbemutatón, mely során Kleinheincz Csilla, a kötet szerkesztője kérdezte a szerzőt.

2022. 06. 10.
Június 1-én volt az Alföld és a Prae folyóiratok friss lapszámainak bemutatója a Kis Présházban. Az est első felében az Alföld tavaszi számairól, valamint az ezeket övező munkafolyamatról és kulisszatitkokról a szerkesztők, Herczeg Ákos, Lapis József és Szirák Péter beszélgettek. A folytatásban Élő Csenge Enikő, Hidas Judit, Katona Ágota, Marton Ágnes és Rékai Anett vették át a stafétát a Prae a kortárs női irodalmat fókuszba helyező számának szerzőiként; versek, illetve egy regényrészlet felolvasása kerekítette le az eseményt.

2022. 05. 30.
A Prae Kiadó 2017-ben indította útjára a Krimi Ma könyvsorozatát, amely a kortárs magyar detektív- és bűnregény műfajának megújítását tűzte ki célul, ennek keretein belül öt regény látott eddig napvilágot. A kiadó aztán 2020 tavaszán nyílt pályázatot hirdetett magas színvonalú krimik – novellák és regények – írására. A zsűri egyhangú döntése alapján ért el első helyezést Gráczer L. Tamás A háromfa hölgye című kézirata, aminek bemutatója május 23-án, a Kis Présházban volt. A szerzővel Péczely Dóra és Réz András beszélgetett, Balogh Endre moderálásával.

2022. 05. 28.
Május 19-én 19 órakor tartották a Viszonylagos öröklét című, Nemes Nagy Ágnes születésének századik évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat ötödik részét a MOMkultban. A háziasszony ezúttal is Juhász Anna volt, aki Rudolf Pétert, Molnár Piroskát, Járai Márkot és Schein Gábort látta vendégül, hogy a költő, irodalomtudós személyes élményeivel, meglátásaival, a színészek versek előadásával színesítsék az estét.

2022. 05. 22.
Az idei PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál vendége lesz többek között a mai orosz irodalom egyik legizgalmasabb képviselője, Vlagyimir Georgijevics Szorokin. Fordítója, M. Nagy Miklós szerint a kortárs magyar szerzők közül Totth Benedek áll a legközelebb Szorokin prózájához, például a kegyetlenség végletes ábrázolását tekintve. Többek között erről a kapcsolódásról beszélgetett május 19-én a Három Hollóban, a PestText előestek első állomásán Totth Benedekkel. A program moderátora, Szekeres Nikoletta nemcsak Szorokinról kérdezte a két vendéget, hanem többek között arra is kíváncsi volt, hogy hogyan lehet írni egy olyan országról, ami megrekedt a múltban, vagy hogy milyen valójában az „orosz néplélek”.