színház

2022. 09. 01.
Rusztikus környezet, könnyed nyári este súlyos kérdésekkel. A szentendrei Vajda Lajos Múzeum udvara adott otthont Widder Kristóf és Tóth Réka Ágnes Hanna - Szabadesés többszólamban című előadásának. A formabontó esemény szabad ég alatt hívta életre Szenes Hanna történetét és vele egy hányattatásoktól terhes korszak kihívásait.

2022. 08. 30.
E sorok írójának boldogult úrfikorában hosszú ideig díszítette a falát Enzo Cozzi performanszának fénymásolt kis plakátja. Az igazat megvallva ellopta a szegedi tanárképző hirdetőtáblájáról – mentségére legyen mondva, hogy az előadást követően vette magához, megmentve a kidobástól. Egy nappal korábban döbbent csodálattal követte az olasz utcai művészt, aki zenészektől kísérve, gólyalábon szaladva-táncolva csábította maga után a közönséget, végig a Kárász utcán, ki a Széchenyi térre, hogy ott aztán tavaszköszöntő össztáncba rendezze a menetet. Az egész egyszerre volt csábító és ellentmondást nem tűrő: egyesítette egy rituális törzsi ünnep karneváli varázsát a hamelni patkányfogó tömeghipnózisával. A THEALTER30(+1) kötetről számolunk be.

2022. 08. 28.
Gáspár Ildikó a külföldön elismert női rendezők egyike, aki dramaturgként indult el a pályáján, de mára már Európa számos színpadán rendezett. Legyen szó skandináv, balti vagy magyar közegről, megtalálja azt a poétikus nyelvet, ami nyitottságot vár el nézőitől és progresszív párbeszédre sarkall. A rendezőt a pályája indulásáról, nehézségeiről és további terveiről kérdeztük.

2022. 08. 24.
A Városmajor ma ismert arcának kialakítása mintegy 100 éve kezdődött. Ekkor hozták létre az első játszóteret is. Ezen apropóból készült el Horváth János Antal és Nyáry Krisztián közösen írt darabja, a Száz év Major, avagy az eszméimet nem cserélem. A társszerző mellett rendezőként is feltüntetett Horváth János Antal munkája a színlap és a vetített háttér fejezetcímei szerint is történelmi időutazás, melyen a padon üldögélő és a 100 év során mindent látó toposzfigura, Majoros néni vezeti végig a közönséget, állandó élőzenei kísérettel.

2022. 08. 17.
A 2022-es, 17. Gyulai Shakespeare Fesztivál Ahogy tetszik című táncszínházi adaptációjának már a nyitóképe beszippantja a nézőt. A bátran hű történetmesélés, a látványos és átgondolt koreográfia, valamint annak pontos és könnyed kivitelezése, a zenék és jelmezek sokszínűsége és koherens jelentésvilága az előadás végéig nem is engedi el. Vagyis az, hogy a Kulcsár Noémi koreográfiája egyszerre emelkedik el Shakespeare-től, és talál vissza hozzá, a legnagyobb eredmény, amikor egy, az eredetitől eltérő médiumra fogalmaznak egy klasszikust.

2022. 07. 31.
A 2022-es, szám szerint 17. Gyulai Shakespeare Fesztivál a „Shakespeare – kicsit másképp” témára adott izgalmasabbnál izgalmasabb telt házas variációkat. Bár az előző évek fesztiváljainál hosszabb lett, bizonyos visszalépések kitapinthatók a programban.

2022. 07. 26.
Baal költő. Talán kicsit próféta is a maga módján, ahogyan ez művészembereknél olykor lenni szokott. Minden nőt elcsábít, megfosztja őket méltóságuktól, majd útjukra engedi őket. Iszákos, hajhássza az élvezeteket, és nem vesz tekintetbe semmit és senkit maga körül. Talán teszteli, hol van az a határ, ameddig egy ember elmehet, és hogy mennyit bír ki egy ember környezete, míg az teljesen magára nem hagyja. Az Égnehéz című darab a Kelet-Nyugati Alkotóműhely előadásában.

2022. 07. 08.
Június 23. és 26. között kilencedik alkalommal rendezték meg a VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozót. A jövőre jubiláló rendezvény a Dunakanyar legnagyobb és legszínesebb fesztiválja, mely alig hat év alatt nőtte ki a gyerekcipőt, biztosítva helyét a hazai fesztiválok körében.

2022. 07. 03.
A Kelet-Nyugati Alkotóműhely Michal Walczak és Matei Visniec drámáinak összeolvasztásával a mindenkori nő és a mindenkori férfi közötti kapcsolaton, annak kialakulásán és elmúlásán gondolkodik és gondolkodtat el a Felejtő című előadásban. Az Óvóhely utolsó előadásainak egyike. Az intim térben homokoznak, esznek, teregetnek, babát tépnek. Mert ezek is hozzátartoznak az emberi kapcsolat természetéhez.

2022. 06. 26.
A klasszikussá vált történetek legalapvetőbb tulajdonsága, hogy mindig újabb és újabb kérdéseket képesek feltenni, több irányba ki tudják nyitni a perspektívát, így is folyamatos nyugtalanságban és kíváncsiságban tartva befogadóikat. Aligha találnánk bárkit, aki Mary Shelley prominens horrortörténetét, a Frankensteint ne ismerné. A művéből Nick Dear készített színpadi adaptációt, melyet Keresztes Tamás rendezésében a Budapest Bábszínház tűzött repertoárjára.