bezár
 

színház / előadás

Szeretünk, Dave
Szeretünk, Dave
Ficzere Béla kiköpött mása a Szeretünk Raymond című sorozat öcsijének, Brad Garrett színésznek. Magas termet, széles vállak, markáns állkapocs, sötét haj és jellegzetes bariton. De kiköpött mása lehet Dave-nek is, a Cicikrisztus című novellán alapuló előadás munkásosztálybéli – biztos cockney akcentussal bíró – angol hősének, aki kidobóember egy night klubban. A nagymonológ hosszúságú előadás kezdetén Dave éppen feljebb lép a társadalmi ranglétrán, már egy művészeti galéria biztonsági őreként keresi a kenyerét.
Aprólékos darabolás
Aprólékos darabolás
„Igen, vér és szar megint. Nem, nem a te hibád.” Az egyik alkotót, Markus Öhrnt megjelenítő alak anyukájával beszél telefonon, miközben az előadás tételmondataként is felfogható gondolat elhangzik szájából. És tényleg: vér, szar, torzított hangok, groteszk maszkok és mérhetetlen mennyiségű erőszak tömörül a Trafó Semmit rólunk nélkülünk című tematikus hétvégéjére meghívott Fóbia című előadásban. 
A hamisság mindent elnyel
A hamisság mindent elnyel
A Pannon Várszínház előadása ismét Budapestre látogatott, ezúttal Peter Quilter A filmsztár című komédiáját mutatták be a Bethlen Téri Színházban, Szelle Dávid rendezésében.
Belvárosi parasztopera
Belvárosi parasztopera
Pintér Béla és Darvas Benedek Parasztoperája 2002-es első bemutatója óta a közönség kedvence, bár a kritikusi vélemény érdekesen változott e bő két évtized alatt. Nem csoda, hogy szeretik még azok a nézők is, akiktől a klasszikus opera világa távol áll: okosan, kreatívan keveri ki a zenei mixet Darvas Benedek az erdélyi népdaltól a barokkig, magyar nótától a mozarti hangulatú menüettig vagy A Whiter Shade of Pale popslágerig, mellé a szokásos Pintér Béla-i módon simul össze komikum és mélyen rejlő tragikum. A kérdés inkább az, hogy ezzel az izgalmas és inspiráló alapanyaggal mit tud kezdeni egy-egy társulat, magára tudja-e húzni a parasztoperai ruhát úgy, hogy az érvényesen szólaljon meg?
Az alkotás leküzdhetetlen vágya
Az alkotás leküzdhetetlen vágya
Ayn Rand Az ősforrás (The Fountainhead) című, 1943-ban megjelent, monumentális regényét feldolgozva rendezett egy igencsak aktuális, a mai hazai viszonyokra is reflektáló darabot Máté Gábor a Katona Kamrájában, Török Tamara dramaturg átirata alapján, Octogon címmel.
A Vas utca 2/c-ben ragadt apám szelleme
A Vas utca 2/c-ben ragadt apám szelleme
Szellem jár Dániában. Szellem jár Magyarországon. Szellem jár a Vas utca 2/c-ben. Ki ez a szellem és mit akar? Bízhatunk benne, vagy a vesztünket okozza? Meg lehet tőle szabadulni valahogy? Mi van akkor, ha csak a szembenézés segít? S mi van, ha az sem?
A létezés dadogása
A létezés dadogása
Háy János A Gézagyerek című drámája Vajda Zoltán Richard érzékeny és pontosan komponált rendezésében nem fogyatékosságról szóló tanmeseként jelenik meg, hanem egy mélyen emberi, finoman rétegzett létezéstörténetként. A realista színházi formák közé beúszó rituális motívumok, a folyamatosan jelen lévő hegedűszó és a Rozsdás gondolatok antológiából beemelt szövegek együtt rajzolnak ki egy olyan világot, ahol az autista nézőpont és a társadalmi elvárások között feszülő ellentét válik drámai maggá. A kettősség – sérültség és gondoskodás, értelemkeresés és rituálé, racionalitás és misztikum – egyszerre bontakozik ki Géza és édesanyja kapcsolatában, miközben az előadás elkerüli a pátoszt, és a néző figyelmét a megértés finom gyakorlására hívja. Az előadásban a Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves színművész hallgatói vettek részt.
Dívák a múltból
Dívák a múltból
A Krémes keringő című dráma gyógyhatású készítmény, kisebb részben a közönségnek, nagyobb részben a két főszereplőnek, Drahota Andreának és Esztergályos Cecíliának. A darabban egy drámai és egy zenés színpadi színésznő múltja tárul fel, amikor a hajdan híres dívák – magányuk és egzisztenciális gondjaik miatt – már egy nyugdíjasotthon lakói, ahol közös szobájukban a pályájuk sikerei, elmúlt szerelmeik, még mindig fájó szakmai és emberi sérelmeik felelevenítésével múlatják az időt.
Közelmúlt fals tükörcserepekben
Közelmúlt fals tükörcserepekben
„Új formák kellenek!”, kiáltja a huszonéves Kosztya Trepljov Csehov Sirályában. Az Örkény Színház ezt, az új formák és témák keresését tette meg a vezetésben lezajlott váltás szlogenjéül erre az évadra. Kétségkívül fontos és üdvözlendő misszió ez, azonban, ahogy Kosztya darabbéli előadása és annak fogadtatása is mutatja, nem garantált, hogy az újdonság egyben igazi értéket is teremt. Az orosz barát kapcsán bátran hazardírozott a színház: fiatal, harminc alatti vagy körüli alkotókra bízott egy olyan témát, melyről személyes élményük kevés lehet: fogalmazzák meg, mi történt Magyarországon az elmúlt 25 évben. Megfogalmazták, azonban ez a színpadi közelmúlt csak töredékes, hiányos, néha fals tükre lett annak, mi történt itt mindannyiunkkal 2000 óta, és színházi formakísérletként is hagy kívánnivalót maga után.
A velünk és bennünk élő történetek ereje
A velünk és bennünk élő történetek ereje
A Katona József Színház Behívó művészetközvetítő és közösségépítő programja közösségi színházi projekt családi történetekre épülő Rég volt, mese volt, minden szava igaz volt című bemutatójával nyitotta meg az új évadot 2025. október 5-én.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés