bezár
 

színház / előadás

Az életem semmi más, csak csoda
Az életem semmi más, csak csoda
Dokumentumdráma? Portré? Szentimentális megemlékezés? Mélyinterjú? Egy sokat megélt ember emléktöredékei… Howard Moody Push című, korokat, embereket, életeket összekötő opera-előadását a La Monnaie Malibran terméből közvetítették.
Nőtípusok cirkuszi nyelven
Nőtípusok cirkuszi nyelven
Visszatért a Fővárosi Nagycirkusz az igazi porondra a karantén után. Bár a Tündértánc ˗ Nővarázs – Cirkuszi tárlatvezetés alapvetően a „szokásos” cirkuszi számokra épült, ezúttal hangsúlyos szerepet kapott a képzőművészet is. Most nemcsak a porondmester és a tematika, hanem világszerte ismert festmények kötötték össze a produkciókat.
Megszületett a félig született egésze
Megszületett a félig született egésze
Fekete Ádám nem köntörfalaz. Az előadás elején kiáll a színpadtér elejére, Mészöly Miklóst idéz, és beszél. Őszintén beszél. Fekete Ádám nem árul zsákbamacskát: a Haloktatás, márványprotézissel önéletrajzi ihletésű. A várva várt, sikeres műtét utáni fellélegzés és egy nehéz korszak lezárása. Az író és rendező terápiája lenne ez? Nevezhetjük így is, és bár hiába egy (fizikailag) fájdalmas és komoly témát dolgoz fel, mindezt a rá oly jellemző csavaros tisztasággal, könnyedséggel, őszinteséggel és derítő humorral teszi.
She’s like a woman
She’s like a woman
Ha akarom, egy tehetséges színésznő bravúros akciója, ha akarom, kortárs opera, ha akarom, nyelvi bravúr a magyar nyelv szépségeinek bemutatásával, ha akarom, kortárstánc. Avagy: beavató játék Elfriede Jelinekhez. Az osztrák írónő nevét hallva a nehezen érthetőség és a túlzott elvontság juthat eszünkbe. Az Árnyék című előadás esetében azonban ilyesmiről szó sem volt. Összművészeti tűzijáték a Trafó színpadán.
A totális végjáték neve „Fej!”
A totális végjáték neve „Fej!”
Telihay Péter egy totális Hamletet álmodott a gyulai Várszínház színpadára, amely magába sűríti a Hamletet, és a Hamlet befogadástörténetét is, és mindezt különböző színházi hagyományok és médiumok ötvözetével fogalmazza a színpadra.
Határtalanságról határok között
Határtalanságról határok között
Talán sosem volt aktuálisabb e témakör, mint most, a koronavírus időszakában: a határok. Az emberi és fizikai határok figyelembevétele. A személyes tér és a kordonok jelenléte. Másfél méteres távolságok és lassan megnyíló országhatárok világa. Dömötör András remekül látta meg a járványhelyzet kínálta színházi lehetőséget, hiszen mikor, ha nem most érdemes határainkról diskurzust folytatni, amikor megtapasztaltuk a bezártságból és az érintésmentességből fakadó korlátozottságot? A Határátlépések című előadásban reflektorfénybe került az online világ határtalansága is.
A tizennégy karátos színház
A tizennégy karátos színház
„Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat." Ez a mondat ismerősen cseng sokaknak, a negyven feletti magyar népesség nagy részének mindenképp, akik az Albatrosz-ponyvák sárga kötetein nőttek fel. Nekik az agyonlapozott Rejtő-könyvek és Korcsmáros Pál Rejtő-képregényei jelentették a szabadság, humor és kaland ritka egyvelegét a rendszerváltás előtt. De az is elmosolyodik, aki még életében nem olvasott „Rejtőt", hiszen a mondat magáért beszél, stilisztikai bravúr. A Rejtő-regények elsősorban nyelvi humorát azonban nem egyszerű színpadra (vagy filmre) vinni. Keresztes Tamás rendezésében azonban megtörténik a csoda: a Budapest Bár és a Várai Artúr grafikus, valamint a remek vizuális- és színészgárda közreműködésével igazi, hamisítatlan Rejtő-élményt kap a néző.
Nyuszi a kalapból
Nyuszi a kalapból
Nincs próba, nincs díszlet, nincs jelmez, nincs rendező. Ami van: az előadó, Hajós András és Nassim Soleimanpour iráni szerző nyomtatott drámájának példánya a kezében. Ketten vannak, egymásra hagyatva. Ez az első és egyetlen találkozásuk. A dramaturg, Ugrai István mutatja be őket egymásnak az előadás felkonferálásával.
Vendégségben Patikánál
Vendégségben Patikánál
Az Egykutya olyan előadás, ahol négy színésszel arra keressük a választ, miért érdemes reggel nekiindulni a napnak, hogy miért érdemesebb élni, mint meghalni. Ha akarjuk, a hamleti kérdést fogalmazzuk újra éppen most egy kolitali keretében.
Érinthetetlenek
Érinthetetlenek
A poznani sportarénában vagyunk. A küzdőtéren lézengenek az emberek, kezükben legyező vagy legalább egy újság a nagy meleg ellen. Elsőre nem könnyű eldönteni, hogy vajon a közönséget mutatják, vagy a szereplőket. Másodikra sem… Stanisław Moniuszko Paria című operáját a zeneszerző születésének századik évfordulóján különleges környezetben és formában mutatták be.
7   8   9   10   11   12   13   14   15 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés