bezár
 

színház / előadás

Diadalmenet
Diadalmenet
Louise Lecavalier legendaként érkezett Budapestre, és hírnevében megerősödve távozott. A La La La Human Steps egykori legendás táncművésze saját koreográfiáját mutatta be a Trafó közönségének, melyben a hírnév mögött elbújó ember magányáról éppúgy beszélt, mint egy 58 évesen is kirobbanó energiával táncolni képes test küzdelmeiről.
„You are my Destiny” avagy ki haljon helyetted?
„You are my Destiny” avagy ki haljon helyetted?
Euripidész első fennmaradt drámája, az Alkésztisz i.e. 438-ból származik, azaz majd 2500 éve íródott, azonban rövidsége ellenére számos ma is megválaszolhatatlan, és épp ezért izgalmas kérdést vet fel a szereplők és a nézők számára. Nagy kockázatot vállal az, aki színre viszi a 21. században.
Szívlapát versszínház
Szívlapát versszínház
Szerinted mi a vers? Neked mi a kedvenc szavad? Írtál valaha szerelmes levelet? És kaptál? Félsz a sötétben, mikor becsukod a szemed egy verset hallgatva? Emlékszel-e még a helyekre, ahol gyerekként jártál? Vissza tudsz-e menni oda?  És vajon képes-e együtt verset írni több mint hetven ember? – ezekre a kérdésekre keresi a választ a Szívlapát versszínház.
Szia, Uram! Rejtő Jenő köztünk él
Szia, Uram! Rejtő Jenő köztünk él
A rendezői balon egy bárzongora, hátul óriási gerendák. Rejtett zugok, amelyeket függönyök takarnak el, és a lépcső, amely felvezet az erkélyre. Kis, mozgatható asztal, körülötte négy szék. Felesnek való poharak. Csupán ennyiből áll a Major Attila által létrehozott színpadkép. Pontosan olyan, amilyent Rejtő Jenő olvasmányaim során az én fantáziám is megalkotott, valahányszor elolvastam a kocsmai jeleneteket. A Karinthy Színház színpadán uralkodó atmoszféra azonnal magába szippant minket, mihelyt elhangoznak az első taktusok a zongorán Marton Róbert keze alatt.
Sokkolt és nyert A párnaember
Sokkolt és nyert A párnaember
Érdekes szimbólum a disznó, a pozitív jelentéseit jól ismerjük: termékenységet jelképez, és ha „malacod van”, szerencsét hoz. De több negatív értelmezése is létezik: bujaságra utal, az Odüsszeiában harcost szimbolizál, a kereszténységben ördögi falánk lény, a halálhoz is erősen kapcsolódik (áldozati malac). Martin McDonagh A párnaember című darabjának nyitójelentében, a MOST Feszten (Monodráma és Stúdiószínházi Fesztivál), a csíkszeredai Csíki Játékszín előadásában krétával malacokat rajzolnak. A színdarabot először 2003-ban mutatták be a londoni National Theatre Cottesloe színpadán, több budapesti színház is műsorára tűzte, most pedig versenyprogramként szerepel a tatabányai színházfesztiválon.
Rémségek kicsiny szállója
Rémségek kicsiny szállója
Horrorparódia négy színészre és tizenkét maszkra. Valahogy így lehetne meghatározni, mire számíthat a néző, ha jegyet vált a Familie Flöz előadására. A berlini székhelyű társulat jó húsz éve járja a világot. Nyelvi akadályaik nincsenek, hiszen előadásaik mozgásra, testgesztusokra épülnek (a Hotel Paradisóban sem hangzik el egyetlen szó sem, leszámítva egy-két dalszöveget.) Különleges ismertetőjelük pedig a maszkos játék.
Többgenerációs suttogás
Többgenerációs suttogás
A állandó lavinaveszélytől rettegő közösség tagjai szigorú szabályok szerint élnek. A szabályok megszegése az egész közösség életére hatással van, ezért aki megszegi azokat, akár az életével is fizethet. Ilyen feszült helyzetben még annak a bizonyos puskának sem kell feltétlenül elsülnie, elég, ha valaki csak megragadja és fenyegetőzik vele. A temesvári Csiky Gergely Színház társulata a budapesti Szkéné Színházban vendégeskedett a Lavina című darabbal.
Félni sosem lehet eléggé
Félni sosem lehet eléggé
A Stúdió K és a K2 Színház tíz egymást követő kabaréjelenetben igyekszik elénk tárni a félelem természetrajzát. Nem könnyű ez, hiszen arra kell ráeszmélnünk, hogy bár az emberi butaság számtalan fajtáját jól ismerhetjük – példának okáért ott a szép, a hihetetlen, a sejtelmes, az őszinte vagy épp az osztrigabutaság –, a rettegés egy és oszthatatlan. Nem érdemes hát részleteiben ábrázolni, a maga komplexitásában pedig majdhogynem lehetelten vállalkozás. Legalábbis elsőre ezt gondolnánk.   
Szín-játék égi kékben és hámló falak közt
Szín-játék égi kékben és hámló falak közt
Az Örkény Színház Molnár-vígjátéka Polgár Csaba rendezésében mindent idézőjelbe tesz, brechti és színházi-zenei nyelvre fordít. Érdekes módon pont ezáltal válik még molnáribbá: színházzá. A hattyú nem aktuálpolitikai darab, nem az a mese tétje, hogy a társadalmi osztályok között nincs átjárás, hamis nosztalgiák helyett az uralkodó családi Realpolitik dönt most és mindörökké. Inkább mintha arra kapnánk biztatást, hogy a szórakoztató színházi este után gondolkodjunk el az életünk színháziasságán mi, kép-mutatók és szín-játszók színpadon és színpadon túl.
Az önharag fekete tere
Az önharag fekete tere
Fehér András rendezésében az Ódry Színpadon az önharag és az önharc fekete terével találkozunk. Norén Az éjszaka a nappal anyja című művében David zongorajátékot felváltó ordítása reprezentációja mindannak, ahogy a hangját kereső és hallatni akaró én szembesül és szembeszegül azokkal a társadalmi elvárásokkal és normákkal, amelyek fekete lepelként légmentes, üvegbura alatti létezésre kényszerítik – vagyis elfojtani-megfojtani próbálják. Úgy dönt, születésnapján tükörbe kell néznie, hogy újra megszülethessen. Megtérése érbevágó.
7   8   9   10   11   12   13   14   15 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés