bezár
 

színház / előadás

Kegyes vagy kegyetlen halál?
Kegyes vagy kegyetlen halál?
A színház sok szerepet tud betölteni, de a görögöktől fogva alapvetően társadalmi fórum, egy hely, ahol egy közös élményt osztunk meg másokkal, és együtt gondolkozunk el (vagy sem) az előadás által felvetett kérdésekről. A szabadság helye, ahol arra is szabadsága van az egyénnek, hogy ne gondolkozzon, és kifejezze (vagy ne fejezze ki) tetszését vagy nemtetszését a témával kapcsolatban. Az Örkény Színház kegyes halálról szóló, Isten című előadása nyíltan vállalja fel ezt a társadalmi szerepet, miközben különleges színházi élményt is biztosít a nézőknek.
Életre keltett legenda
Életre keltett legenda
A Professzor vallomása című nagymonológ szerzője-összeállítója Füzes János, rendezője Mikuli János, a pécsi Janus Egyetemi Színház tavaly leköszönt igazgatója és egyik alapítója. Inhof László szintén a társulat régi tagja, ő alakítja a címbeli professzort, aki nem más, mint a város ismert egyetemi tanára, dr. Romhányi György, a nagybetűs prof, aki huszonöt évfolyam orvostanhallgatóinak tanított patológiát, és vezette az intézetet.
Szentivánéji könnyedén
Szentivánéji könnyedén
A Thália Színház Székely Csaba új fordításában és Csizmadia Tibor rendezésével állította színpadra Shakespeare legnépszerűbb vígjátékát, a Szentivánéji álmot. Molnár Piroskával Pukk szerepében szórakoztató és kellemes előadás született, mely azonban nem segít a nézőnek abban, hogy megérezze a komikus szituációk mélyén rejlő tragikumot, és nem ösztönöz arra, hogy elgondolkodjunk kicsit a felhőtlen kacagás szüneteiben szerelem és szexualitás sötétebb vonásairól.
Identitásválságunk makettje
Identitásválságunk makettje
Közhely, hogy végletesen polarizált világunkban, a cancel culture korában, egyre nehezebb, ha nem lehetetlen, közösen beszélni bizonyos fogalmakról, témákról, eseményekről. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy mindnyájan, akik (önként vagy kényszerűen) a verbális-virtuális lövészárkok mélyén gubbasztunk, mit veszítünk el mindabból, aminek okán – vagy ürügyén – harcolunk. Ebben a nagyszínpadra nagyított diorámában, más szóval kiállítási makettben, az alkotók a nézőkkel együtt épp egy ilyen kényes kérdést járnak körül.
Menekülés a ködbe, utazás az éjszakába
Menekülés a ködbe, utazás az éjszakába
Január 20-án mutatták be a Stúdió K Színházban Eugene O’Neill Utazás az éjszakába című darabját Fehér Balázs Benő rendezésében. A drámában központi szerepet játszó morfiumfüggőség az előadásban másodlagossá válik az előítéletek, a hibáztatás, a függőségektől és gyanakvástól terhes családi légkör ábrázolása mellett, amelyből nincs más kiút, csak a menekülés a ködbe, az utazás az éjszakába.
Rémálommeséink erdejében
Rémálommeséink erdejében
Mindenkinek vannak álmai és rémálmai. Mindannyiunk közös élménye a Grimm-mesékben megbúvó szelídítetlen vadság, és egyben a tisztaságra, igaz szerelemre, a jóra való áhítozás. Az Örkény Színház csapata ezt álmodja színpadra nekünk egy olyan előadásban, mely egyszerre szórakoztatóan színes-tarka és borzongatóan sötét-taszító. Egy dolog kell csak az előadás teljes élvezetéhez: az a nyitottság, amellyel gyermekkorunk meséit hallgattuk.
Most reburn, később talán rebuilt
Most reburn, később talán rebuilt
Báb és kortárstánc keveredik Kovács Domokos Staféta-nyertes előadásában. A reburn a catedral újítóan hat nemcsak az előbb említett műfajok egyvelege, hanem a tartalma miatt is. A rendezés ugyanis nem vagy csak nehezen meghatározható jeleneteken, eseményeken nyugszik, hanem sokkal inkább a ma intenzív létélményét fejezi ki, absztrakt és költői módon.
Itt a kereszt, hol a kereszt?
Itt a kereszt, hol a kereszt?
Rudolf Péter rendezésében mutatták be Shakespeare Szeget szeggel című darabját a Vígszínház nagyszínpadán. Rudolf egy olyan önmagából kifordult világot állít színpadra, amelyben a politikai hatalom a legintimebb testi-lelki szférába is be akar hatolni, amelyben az ember és a szerelem tárgyiasul, amelyben a hatalom szorításából nincs menekvés.
Vagyunk mi, és vannak ők
Vagyunk mi, és vannak ők
Rasszizmus, gyűlölet, agresszió. Dennis Kelly kamaradrámája Horváth János Antal rendezésében olyan aktuális társadalmi problémákat visz színre a Marczibányi Téri Művelődési Központban, amelyekről – bármilyen megrázóak is – gondolkodni, beszélni kell.
„Vanni” vagy nem „vanni”?
„Vanni” vagy nem „vanni”?
A létbiztonság megteremtése, a működésképtelen emberi kapcsolatokból fakadó sérelmek, és a generációkon átívelő társadalmi normák gyakran fullasztó, sötét ponyvaként terülnek a mindennapjainkra. Ebben a lelkiállapotban óhatatlanul égető válik a kérdés, mi értelme így a földi tartózkodásunknak. Van-e kiút a megpróbáltatásokból? Hogyan fogadjuk azt a tényt, hogy testünknek mindenképpen távoznia kell abból a valóságból, amelyet érzékszerveinkkel, tanult és örökölt tudásunkkal megismertünk? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Borbély Szilárd Akár Akárki című darabja a Forte Társulat előadásában.
7   8   9   10   11   12   13   14   15 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés