színház / előadás
2021. 06. 08.
„Csak a fejünkben van tömeg és hangzavar. Mi lesz a Covid után? Az egyéves csend akkor is ott marad. Az üresség a részünkké válik. Vajon a mostani időszak előtt meg tudtunk birkózni a veszteségeinkkel? Az apokaliptikus jelenünknek szeretnénk emléket állítani az előadással.” Gardenö Klaudia, negyedéves bábrendező-hallgató Idővonal című sétaszínházi előadásában nyolcfős csoportokban, biztonságos távolságban vettünk részt.
2021. 06. 05.
A Magács László és Meister Natália Nóra együttműködésében születő webszínházi sorozatban Shakespeare talán két legnépszerűbb szerelmi komédiája, a Sok hűhó semmiért és a Szentivánéji álom talált új formát Kemény Zsófi és Balázs Júlia átírásában. Talán nem véletlen, hogy a női szemszög így erősebbé vált. A Lieberman-ban áttételesebben, a Szentivánéji-átiratban egyértelműbben érződik, hogy itt Shakespeare-t nemcsak „lefordítják” mai magyar közegre, hanem a két előadás kifordít, megfordít és „újraráz” nézőpontokat, kérdéseket.
2021. 06. 03.
Férfi és Nő ül egymással szemben egy asztalnál, áthidalhatatlan távolságból figyelve a másikat. Nem érnek egymáshoz. A Férfi szexuális élményeiről faggatja a Nőt. Fűtött párbeszéd helyett viszont egy szép és modoros darabot kapunk. Peter Handke színházi kísérletének kudarca fontos tanulságot hordoz a kortárs dráma buktatóiról.
2021. 05. 17.
Az óvoda, mint minden gyerekneveléssel kapcsolatos intézmény, kicsiben tükrözi a minket körülvevő világot: egy hétköznapi, nem túl jelentős esemény kapcsán éles megvilágításba kerülnek párkapcsolati, családi és társadalmi konfliktusok, online és valós térben ütköző nézőpontok. A Denevér a fontos kérdéseket groteszkbe hajló humorral keveri, képernyő és színház némileg még mindig tisztázatlan határmezsgyéjén.
2021. 05. 17.
Ki kicsoda? Végig ez a kérdés motoszkált a fejemben az online vetített két óra hossza alatt. Melyik karakter Heathcliff, és melyik Catherine, ki Hindley, és ki Linton? A múltból felvillanó, expresszív olvasmányélmény táncszínpadon megelevenedve miért nem érthető számomra?
2021. 04. 29.
A tatabányai Jászai Mari Színház Ha elállt az eső című előadása nehéz. Nehéz játszani, nehéz felnőni hozzá, és nehéz annak is, aki csak szemléli. Egymásba csontosodott, örökletes családi traumák sora, amelyeken a hangsúlyos bibliai jelképrendszer nem más, mint a kamuflázs, az időtlenség és egyetemesség palástja.
2021. 04. 29.
Néha akkor áll legközelebb egy átdolgozás a kiindulási alapként szolgáló műhöz, ha attól látszólag a legmesszebb rúgja el magát. A Shakespeare-dráma nagyon mai és magyar környezetbe helyezett, Magács László és Meister Natália Nóra által koreografált filmes-színházas átirata valami igazán lényegi elemet őriz meg az eredetiből, és azt bontja ki a rendelkezésére álló rövid időben. Maros András író és a Trip/Webszínház csapata egyszerre tudja így modern és egyben Shakespeare-hez hű módon megfogalmazni, milyen is szerelmesnek, fiatalnak lenni. Egy szóval? Kaotikus.
2021. 04. 23.
Az Orlai Produkciós Iroda Állj bele! című programsorozata a színházi együttlétet egy új formában tárja a nézők elé. Egy olyan online megvalósuló közösségi játékot kínál, amelynek célja az ismerkedés, a közös gondolkodás és a saját buborékunkból való kitekintés. Így egy estére a nézők is résztvevőkké válnak. Drámapedagógiai formákon keresztül egy csapatként értelmezhetünk újra társadalmi és tabutémákat. Mindezt egy olyan biztonságos környezetben, ahol egy kicsit újra szabadnak érezhetjük magunkat a ránk nehezedő apokaliptikus feszültségektől.
2021. 04. 19.
Magács László és a Webszínház alkotói gárdájának ötlete alapján indult el a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül az a sorozat, amely mind a 37, Shakespeare-hez köthető dráma mai, kortárs és magyar átiratát mutatja be érdekes és újító formai keretek között. A felkért szerzőknek és alkotóknak gúzsba kötve kell tudni táncolni, hiszen Magács szigorú kereteket határozott meg.
2021. 04. 06.
A háromrészes sorozat erős fináléval zárul, mely hatásosan használja fel film, színház, vers és monodráma erősségeit. Az iróniával és komikummal teli, játékosabb monológokat három nagyon erős versmondás ellenpontozza, így nemcsak a „szavalóverseny” zárul méltó módon, hanem a kényszerűen zárt térbe szorult alkotóknak és nézőknek is kinyit a 44 perces előadás egy tágabb gondolati-érzelmi világot, megmutatva színház és költészet legszebb pillanatait.
