zene / gondolat
2021. 05. 18.
„102 tavasz hava áztatott / nyár heve tikkasztott / ősz lombja takargatott / tél fagya zsibbasztott” – Király Ernő
2021. 04. 12.
Mattheson a német barokk zeneelmélet utolsó nagy összegzője, akinek elméleti munkásságában kulminálódik a barokk zeneesztétika több mint száz éves tradíciója, és ezért a 18. század első felének legmeghatározóbb zenei személyiségei között foglal helyet.
2021. 03. 24.
A cím Gluck Orfeusz és Eurüdiké című operája 1774-es párizsi változatának híres áriájából, illetve annak parodisztikus átiratából származik. A két változat csak egy-egy szó kicserélésének erejéig különbözik: „J’ai perdu mon Eurydice, / Rien n’ egale mon malheur”, illetve: „J’ai trouvé mon Eurydice, / Rien n’ egale mon bonheur!”. Azaz: „Elvesztettem Eurüdikémet, / Semmi nem ér fel boldogtalanságommal!” Illetve: „Megtaláltam Eurüdikémet, semmi nem ér fel boldogságommal!”
2021. 03. 12.
Az elmúlt évtized minden kétséget kizáróan egyik, ha nem a legnagyobb magyar rockzenekara az Ivan and the Parazol. Ezt nem csak a személyes megítélésem mondatja velem, hanem az a tény, hogy fiatalok tízezrei köszönhetnek nekik személyes kapcsolódást a rock és a beat világához.
2021. 03. 08.
Cziffra György, világhírű, külföldre emigrált zongoraművészünk 1994-ben hunyt el. Ezután valóságos elismerés-özön kezdett áramlani itthon irányába. Mint ismert, 1954-ben, 33 éves korában váltott a bárzongorázásról a komolyzenére. Ekkor igazán szüksége lett volna elismerésre és támogatásra, de a szakmától jórészt csak fanyalgást kapott. 1956-ban emiatt rossz szájízzel hagyta el az országot. Nyugaton néhány hónap múlva már a világ legjobb zongoristái közt tartották számon. Szemérmesen hallgat arról a hazai irodalom, hogy mi történt Cziffra körül idehaza 1954 és 1956 között. Erről szól a cikk, annak a Ferenczy György zongoraművésznek a visszaemlékezéseire építve, aki visszahozta Cziffrát 1954-ben a bárok világából a koncertpódiumra és tanára lett a Zeneakadémián.
2021. 01. 21.
Wilhelm Furtwängler a XX. század és minden idők zenetörténetének egyik legmeghatározóbb karmestere, Beethoven, Wagner, Brahms, Bruckner, Mahler tolmácsolója.
2020. 12. 24.
1961. január 12-én új fejezet kezdődött a magyar zenés színház történetében, ekkor mutatták be először az Egy szerelem három éjszakáját, az első magyar musicalt. A Hubay-Vas-Ránki hármashoz köthető darabot ma már a színháztörténet egy klasszikus darabjaként tartják számon.
2020. 12. 22.
A kékszakállú herceg vára Bartók egyetlen operája. Az egyfelvonásos darab kezdetben egyáltalán nem volt népszerű, sőt, megalkotásakor előadhatatlansága miatt nem is játszották[1], csak évekkel később, 1936-ban, felújításakor lett átütő siker itthon és a nemzetközi zenei színtéren egyaránt. 2020-ban, Bartók halálának 75. évfordulóján A kékszakállú herceg várával emlékezünk rá.
2020. 11. 29.
A berlini Aufbau Verlag és a Kossuth Kiadó együttműködésének eredményeként már a hetedik életrajzi regényt olvashatja a magyar olvasóközönség. Michelle Marly írói álnév alatt Micaela Jary korábban Coco Chanelről, majd Édith Piafról jelentetett meg életrajzot, 2020-ban pedig Maria Callas, a díva címmel adta ki legújabb biográfiai írását az Aufbau Verlag gondozásában, ami már magyar fordításban is elérhető. A fordítás Várnai Péter munkája.
2020. 10. 22.
Alperson professzor a finn Sibelius Akadémia Fulbright-ösztöndíjasa volt, valamint 2010-2011-ben vendégprofesszorként Grazban, az Universität für Musik und darstellende Kunst zeneesztétikai Intézetében dolgozott. Ezenkívül a Temple Egyetem vietnami filozófiai, kulturális és társadalmi központjának tudományos főmunkatársa és alapító tagja. Fő területei az esztétika, a művészetfilozófia, a kultúraelmélet, különös érdeklődéssel bír a zenefilozófia, valamint a kreativitást és az improvizációt érintő filozófiai kérdések iránt. 1993 és 2003 között többek közt a Journal of Aesthetics, az Art Criticism, az American Society of Aesthetics szerkesztője volt, egyébként a Blackwell sorozat, és a Foundations of Aesthetics főszerkesztője. Jelenleg a zenefilozófiáról szóló könyv könyvén dolgozik, mellesleg jazz zenész. On musical Improvisation című szövege a Journal of Aesthetics and Art Criticismben jelent meg 1984-ben. Ezt a fontos írását közöljük Ajtai Péter fordításában.
