zene / gondolat
2021. 06. 25.
A Soul (2020) című animációs film az idei Oscaron három díjat is szerzett. Az alábbi írás apropója azonban nem ez, hanem hogy a jazz-filmek azon sorát gazdagítja, amikre bátran mondhatjuk, hogy tényleg jó. Ilyen a Round Midnight (1986) és a Dzsesszénekes (1927) is. Az életrajzi filmeket sajnos nem igazán tudjuk idesorolni. A Soul viszont képes arra, amire sok más film nem, valóságos képet tár fel a jazzről.
2021. 06. 11.
Frederico Fellini és Nino Rota. Két hatalmas, egymástól már-már elválaszthatalan név az olasz filmművészetben. Azt azonban kevesen tudják, hogy Fellinit és Rotát a közös alkotómunkán túl szoros, életre szóló barátság is összefűzte. Az 50-es évek elején egy cinecittài[1] villamosmegállóban találkoztak először, és megismerkedésüktől halálukig Rota mintegy 12 Fellini-film zenéjét komponálta meg. A leghíresebb talán az Országúton (La Strada, 1954) zenéje, ami még azoknak is ismerősen cseng a fülükben, akik sosem látták. Nemhiába: Rota zenéje szinte ugyanolyan híressé vált, mint a film maga.
2021. 05. 18.
„102 tavasz hava áztatott / nyár heve tikkasztott / ősz lombja takargatott / tél fagya zsibbasztott” – Király Ernő
2021. 04. 12.
Mattheson a német barokk zeneelmélet utolsó nagy összegzője, akinek elméleti munkásságában kulminálódik a barokk zeneesztétika több mint száz éves tradíciója, és ezért a 18. század első felének legmeghatározóbb zenei személyiségei között foglal helyet.
2021. 03. 24.
A cím Gluck Orfeusz és Eurüdiké című operája 1774-es párizsi változatának híres áriájából, illetve annak parodisztikus átiratából származik. A két változat csak egy-egy szó kicserélésének erejéig különbözik: „J’ai perdu mon Eurydice, / Rien n’ egale mon malheur”, illetve: „J’ai trouvé mon Eurydice, / Rien n’ egale mon bonheur!”. Azaz: „Elvesztettem Eurüdikémet, / Semmi nem ér fel boldogtalanságommal!” Illetve: „Megtaláltam Eurüdikémet, semmi nem ér fel boldogságommal!”
2021. 03. 12.
Az elmúlt évtized minden kétséget kizáróan egyik, ha nem a legnagyobb magyar rockzenekara az Ivan and the Parazol. Ezt nem csak a személyes megítélésem mondatja velem, hanem az a tény, hogy fiatalok tízezrei köszönhetnek nekik személyes kapcsolódást a rock és a beat világához.
2021. 03. 08.
Cziffra György, világhírű, külföldre emigrált zongoraművészünk 1994-ben hunyt el. Ezután valóságos elismerés-özön kezdett áramlani itthon irányába. Mint ismert, 1954-ben, 33 éves korában váltott a bárzongorázásról a komolyzenére. Ekkor igazán szüksége lett volna elismerésre és támogatásra, de a szakmától jórészt csak fanyalgást kapott. 1956-ban emiatt rossz szájízzel hagyta el az országot. Nyugaton néhány hónap múlva már a világ legjobb zongoristái közt tartották számon. Szemérmesen hallgat arról a hazai irodalom, hogy mi történt Cziffra körül idehaza 1954 és 1956 között. Erről szól a cikk, annak a Ferenczy György zongoraművésznek a visszaemlékezéseire építve, aki visszahozta Cziffrát 1954-ben a bárok világából a koncertpódiumra és tanára lett a Zeneakadémián.
2021. 01. 21.
Wilhelm Furtwängler a XX. század és minden idők zenetörténetének egyik legmeghatározóbb karmestere, Beethoven, Wagner, Brahms, Bruckner, Mahler tolmácsolója.
2020. 12. 24.
1961. január 12-én új fejezet kezdődött a magyar zenés színház történetében, ekkor mutatták be először az Egy szerelem három éjszakáját, az első magyar musicalt. A Hubay-Vas-Ránki hármashoz köthető darabot ma már a színháztörténet egy klasszikus darabjaként tartják számon.
2020. 12. 22.
A kékszakállú herceg vára Bartók egyetlen operája. Az egyfelvonásos darab kezdetben egyáltalán nem volt népszerű, sőt, megalkotásakor előadhatatlansága miatt nem is játszották[1], csak évekkel később, 1936-ban, felújításakor lett átütő siker itthon és a nemzetközi zenei színtéren egyaránt. 2020-ban, Bartók halálának 75. évfordulóján A kékszakállú herceg várával emlékezünk rá.
