Képzőművészeti kertmozi a Balatonnál / PRAE.HU

A sikeres első év után idén újra megnyitja kapuit a GARTEN a kortárs művészet rajongói számára. Kiállítások, tárlatvezetések, koncertek, kertmozi, színház és táncelőadások, valamint pódiumbeszélgetések várják az érdeklődőket augusztus 1. és 22. között Lovason, a Balaton északi partján.

A Nagy Gyula Galériában megrendezett központi kiállítás anyagát több mint 120 művész közel 300 alkotásából állította össze a két főszervező-kurátor, Schneller János művészettörténész és Bánki Ákos képzőművész. A több generációt, sokféle stílust és műfajt felvonultató tárlat átfogó képet kíván nyújtani a kortárs hazai képzőművészet palettájáról. A kiállítás egyben vásár is, mely kezdeményezés keretében a szervezők szeretnének ösztönzőleg hatni a műgyűjtésre, és felhívni a figyelmet a művészetpártolás fontosságára, illetve lehetőséget biztosítani a fiatal, feltörekvő alkotók támogatására. A kiállított képanyag nyolcvan százaléka két árkategóriában, ötven- és százezer forint értékben kerül árusításra. A sokféle vizuális inger között a szakma legmenőbb szakemberei által tartott tárlatvezetéseken tájékozódhatnak az érdeklődők.

A galéria kertjében, a GARTEN 2020 kertmozijában lesz először látható Lichter Péter legújabb kísérleti filmje, a Barokk Femina, mely Nemes Z. Márió tavaly megjelent versfolyamának adaptációja. Nincs eleje, közepe, vége, mert bárhol be lehet lépni és bárhol el is lehet hagyni a terét: a 20 darab, három perces epizódból álló film első 10 epizódját sorozat formájában mutatják be, a teljes szériát pedig mozifilmként - s ebben a formában a Garten 2020 kertmozijában lesz látható először. A film a verseskötet jellegzetes nyelvpoétikáját a kollázs, az asszociációs montázs és a szeriális töredékesség eszközeivel teremti meg, illetve értelmezi újra: mintha a kortárs magyar tudatalattin végtarolt volna egy tornádó és a törmelékek véletlenszerű alakzatba rendeződtek volna. A vetítés előtt Fenyvesi Ottó költő beszélget Nemes Z. Márióval, a Barokk Femina verseskötet szerzőjével.

A képzőművészeti vonatkozású filmes programban két életrajzi ihletésű játékfilm szerepel: Dieter Berner osztrák-luxemburgi koprodukcióban készült életrajzi filmdrámája, az Egon Schiele – A halál és a lányka, ami a 20. század eleji Bécs egyik legizgalmasabb művésze, a tragikusan fiatalon elhunyt Egon Schiele életét és művészetét veszi górcső alá. Florian Henckel von Donnersmarck, A mások élete című Oscar-díjas film rendezőjének Oscar-, és Golden Globe-jelölt legutóbbi filmje, a Mű szerző nélkül a művészi útkeresés, a meghasonlás, a siker visszásságait mutatja be, és az egyik legnevesebb kortárs festő, Gerhard Richter életrajzának elemeiből építkezik.

Négy dokumentumfilm is helyet kapott a válogatásban: Sebastião Salgado, korunk egyik legkiválóbb és legérzékenyebb fotósa életútját és munkásságát mutatja be Wim Wenders. A Föld sója egy nagyhatású önvallomás, melyet Oscar-díjra jelöltek a legjobb dokumentumfilm kategóriában,Cannes-ban pedig elnyerte az ökumenikus zsűri különdíját. Szabó Réka táncos-koreográfus filmjében, A létezés eufóriájában a 94 éves Fahidi Éva – aki 20 évesen, 49 családtagját hátrahagyva, egyedül jött haza Auschwitz-Birkenauból – életének kulcspillanatai sűrűsödnek színházi jelenetekké. A Mapplethorpe: Look at the Pictures című dokumentumfilm az első meghatározó, egész estés portréfilm az ellentmondásos amerikai fotóművészről, az 1989-ben AIDS-ben elhunyt Robert Mapplethorpe-ról. Családjának, barátainak és szeretőinek intim vallomásai mellett Mapplethorpe kendőzetlen őszintesége is elénk tárul az emberről, akinek köszönhetően a fotóművészet megbecsült, gyűjthető művészeti ággá vált a kortárs művészeti piacon. Bánki Ákos alkotása Hortobágyi Endre festőművész tragikus életét és festészetét dolgozza fel. „A Zuglói-körről, az ötvenes és hatvanas években induló fiatal festőgeneráció sorsáról előző dokumentumfilmem, a Tiltott absztraktok szólt. E film kapcsán lettem figyelmes Hortobágyi eltitkolt életművére, mely a sors és elsősorban a magyar művészettörténet írás tragikus fintorai miatt sohasem juthatott el teljes értékében a közönséghez.” – mondja Bánki. Az Arcélek, útszélekben a 89 éves Agnès Varda, a filmművészetet megújító francia új hullám egyetlen női tagja és JR, a 33 éves francia fotós és street artist együtt indul útnak Franciaország eldugott falvaiba, ahol a helyiekkel beszélgetnek és gigantikus méretű portrékat készítenek róluk. A varázslatos hangulatú road movie több mint húsz rangos filmes díjat nyert, köztük Cannes-ban az Arany Szem-díjat, valamint Oscar-díjra nevezték a legjobb dokumentumfilm kategóriájában.

Kondor Attila különleges festményanimációja, a Belső könyvtár szereplő nélküli, ami lehetővé teszi, hogy maga a néző váljon a mű aktív szereplőjévé. A köznapi terek látványából kiindulva a film jelentésekben gazdag mentális és imaginatív tereken keresztül vezeti végig a nézőjét, ahol az értelmezést mitológiai, filozófiai és művészeti motívumok segítik. A festményfilm szerepelt a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál programjában és az idei Magyar Mozgókép Szemlén. A vetítést követően a Garten 2020 kurátorai beszélgetnek a film rendezőjével.

A Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztivál animációs válogatásában szereplő kisfilmek közül például Andrasev Nadja A nyalintás nesze című Bodor Ádám adaptációját harmadik díjjal jutalmazták cannes-i Cinefondation versenyben, 2018-ban a Berlinale programjában debütált Bucsi Réka Solar Walk című játékos sci-fije, majd 2019-ben Tóth Luca Lidérc úr című szerelmesfilmje és Buda Flóra Anna Entropia című coming of age MOME diplomafilmje is, utóbbi pedig elhozta az LMBTQ filmeket elismerő Teddy-díjat. Hegyi Olivér Take Me Please című szakítós filmje a 6. Friss Hús legjobb magyar animációja lett, Nagy Szabolcs Fiaskó című stop motion abszurdja pedig a legjobb 30 év alatti rendező díját kapta ugyanebben az évben. Ács Zsuzsanna a Budapesti Metropolitan Egyetemen készült dokuanimációja, a Betti egy aktivista taxisnőt mutat be, Horesnyi Máté szintén METU filmje, a fekete-fehér Jacques ámokfutása abszurd helyzeteken keresztül keresi a lét értelmét, Richolm Orsolya SZFE-diák személyes ihletettségű egypercese, az Akartam csinálni egy filmet a fájdalomról pedig egy ösztönösen nyers próbálkozás a fiatalkori szerelmi szenvedés feldolgozására.

Program:

2020. augusztus 2., 21:00 Egon Schiele: A halál és a lányka

2020. augusztus 3., 21:30 Barokk Femina

2020. augusztus 4., 21:00 A Föld sója

2020. augusztus 5., 21:00 A létezés eufóriája

2020. augusztus 6., 21:00 Mapplethorpe: Look at the Pictures

2020. augusztus 8., 21:00 Hortobágyi

2020. augusztus 11., 21:00 Arcélek, útszélek

2020. augusztus 12., 18:00 Belső könyvtár

2020. augusztus 19., 19:00 Mű szerző nélkül

2020. augusztus 21., 21:00 Friss Hús animációs válogatás

A belépő vetítésekre: 1.000-1.500 Ft.