bezár
 

színház

2026. 11. 09.
Táncelőadás készül Czinka Panna női prímás életéről
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
November 26-án mutatják be a Nemzeti Táncszínházban a Czinka – A női prímás című táncelőadást, amely a 18. századi legendás cigányprímás életén keresztül a női szabadság és önérvényesítés kérdéseit járja körül.

A Juhász Zsolt rendező-koreográfus által színpadra állított produkció a hagyomány, a társadalmi elvárások és az egyéni szabadság kérdéseit vizsgálja egy rendkívüli női életúton keresztül. Czinka Panna korát megelőzve lépett túl a számára kijelölt nemi és társadalmi szerepeken, története pedig az előadásban a női önérvényesítés és az ellenállás szimbólumává válik. 

A táncelőadás nem történelmi rekonstrukcióra vállalkozik, hanem a legendás prímás alakján keresztül a személyes szabadságért folytatott belső küzdelmet állítja középpontba. Mozgásvilága a néptánc ritmikus, földközeli erejét ötvözi a kortárs tánc absztrakt és érzelmi kifejezésmódjával. A hagyományos motívumok ismétlődése és átalakulása a közösségi elvárások, valamint az egyéni vágyak közötti feszültséget jeleníti meg.

A címszereplő alakját két előadó, Geiszelhardt Anita táncművész és Kuczera Barbara prímás formálja meg. A kettős szereposztás Czinka Panna belső párbeszédének és személyiségének különböző rétegeit jeleníti meg. A produkcióban egy brácsás, egy cimbalmos és egy nagybőgős – Hegedűs Gergely, Horváth Áron és Domonkos Balázs is közreműködik.

A produkció zeneszerzője Hegedűs Gergely, társkoreográfusa Horváth Zsófia. A fénytervezés Lendvai Károly, a jelmeztervezés Túri Erzsébet munkája.

 

Fotó: Duna Táncműhely Facebook-oldala

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Kié volt a színpad az elmúlt 20 évben?
színház

Bach Kata színművész teljesítménykényszerről, elakadásról, határtartásról
REVIZOR – РЕВІЗОP ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében
színház

A kabuki – (1. rész) folyóparti tánctól a színházi pokolig

Más művészeti ágakról

Az Imágó a 23. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon
A tehetséggondozás útjai az építészetképzésben II. – Tudósítás két tételben
Szabó Lőrinc és Somlyó Zoltán találkozása (Kőbányai Jánosnak ajánlva)
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 44. számáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés