art&design
2021. 03. 12.
Életrajzi könyv jelent meg „Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent” címmel a tavaly elhunyt Reigl Juditról, a 20. század egyik jelentős festőjéről. A kötet szerzője, Gát János mély barátságot ápolt a művésszel, tíz éven keresztül havi egy alkalommal meglátogatta a Párizsban, később Marcoussis-ban élő alkotót. Gát János végül kötetbe rendezte Reigl Judit szavait, a beszélgetéseiket illusztrálta is az alkotó. „A rajzolás segít emlékezni, viszont már nem tudok rajzolni”* – mondta Reigl. Így lett a visszaemlékezésekből egy (ön)életrajz, egyben az utolsó műalkotása.
2021. 03. 11.
„Mit csinál a képzőművész, ha nem alkothat az anyaggal? Milyen egy műtárgy, ami nem ölt testet? Mi történik, ha nincs kiállítótér?” Ezeket a kérdéseket állítja fókuszba a Godot Labor tizenegy fős művészcsoportjának „Fiktív Kiállítás” című, videó formátumban megvalósuló tárlatperformansza. Ennek a megszületőben lévő műfajnak különleges jelentőséget adott az online térben megvalósuló kiállítás; ide helyeződnek át az olyan kérdések, amelyek a kiállítótér koncepciójára, viszonyaira és a műtárgy érzékelésére kérdeznek rá. Mit jelent a fiktív művészet az egy éve tartó világjárvány tükrében?
2021. 03. 04.
Korunk lányai aukciót csak a Szex és New Yorkban sorozatban láttak, amikor Samantha próbálta megszerezni a régen áhított 39. tételű virág-gyűrűt. Napjainkban azonban Magyarországon fellendült az online aukció világa és egyre többen érdeklődnek a műtárgyak után a kibertérben.
2021. 03. 03.
Szegő György a Műcsarnok művészeti igazgatója kiemelte, hogy az idei kiállítás nem a múltról szól. A Derkovits-ösztöndíj sajátja a jövő.
2021. 03. 03.
A francia impresszionista festő 200 ritkán látott munkáját a Cézanne Drawing című tárlaton láthatja a New York-i közönség június 5. és szeptember 25. között a Modern Művészetek Múzeumában (MoMA)
2021. 02. 27.
Két kiállításon is jártam, amely Budapest mondhatni rozsdaövezeteiben, indusztriális környezetben mutatta be a kortárs művészet remekeit. Ezek a kiállítóterek azonban nemcsak a városban rejtekeznek, hanem az online világ tereit is megtöltik művészettel. Teszik ezt már egy éve, amikor kevés lehetőség jut arra, hogy személyesen keressük fel ezeket az izgalmas és érdekes kiállítótereket, és közben felhasználnak minden eszközt arra, hogy valamennyire pótolhassák a személyes jelenlét hiányából fakadó élményt.
2021. 02. 21.
Bornemisza Eszter 1978-ban matematikából szerzett diplomát majd doktorátust, és közel húsz évig ezen a tudományterületen dolgozott – mindezek után pályát váltott. A kilencvenes években fordult a kortárs textilművészet felé, művei pedig Európán kívül Amerikában, Ausztráliában, Kínában és Japánban is szerepeltek.
2021. 02. 16.
A FERi feminista projekt galéria egyedülálló szerepet visz a magyar művészeti és galériás közegben, mert másra vállalkozik, mint a hagyományos galériák és művészetközvetítő intézmények. A hazai intézményi struktúrában, a „művésztársadalom kötőszövetében” jelenlévő egyes fogalmakra az alulreprezentáltság jellemző, annak ellenére, hogy fontos helyük lenne a közbeszédben, így a kisebbségi vagy női művészek, tervezők munkája sem kap elég figyelmet, a FERi galéria pedig legtöbbször arra tesz kísérletet, hogy ezt a hiány pótolja.
2021. 02. 11.
A Skurc Group „Töredekékek” csoportos kiállításának címe egy véletlen elírás többletjelentésével vezette fel és hasonult a tárlat koncepciójához, ami február 5-ig volt megtekinthető a MAMŰ Galériában. A struktúra megbontása, a fragmentáltság és a berögzült forma apró szilánkokra való osztottsága lehetőséget kínál egy tárgy közelebbi vizsgálatához. Ugyanakkor a részletek kiragadottságával és újrarendeződésével sokszor torzabb, értelmezhetetlenebb mélységekben látunk rá az ezekből alkotott egészre. Mennyiben járul hozzá a megismeréshez egy töredék monoton ismétlődése, vagy a kiemelt részlet viszonyulása az egészhez?