Több száz nyelv vizsgálata nyomán az Oxfordi Egyetem és az Aucklandi Egyetem kutatói a beszéd kialakulásának gyökereit ugyanarra a helyre, Afrikába és ugyanarra az időre, mintegy 150 ezer évvel ezelőttre vezették vissza.

Azt gondoljuk, hogy ez az első nyelv volt "a civilizáció ugródeszkája, amely a tevékenységek összehangolását, együttműködést eredményezett, ami azután az emberiség terjedéséhez vezetett... Elvezethetett a versengéshez is, amely lökést adott" az emberiség fejlődéséhez - idézte Quentin Atkinsont, az Aucklandi Egyetem és az Oxfordi Egyetem kutatóját a The Daily Telegraph című brit napilap honlapja.

Atkinson 504 nyelvet vizsgált meg abból a szempontból, hogy ezek hány fonémát – a szó jelentését megváltozató nyelvi egységet - tartalmaznak. Meglepetésére közvetlen kapcsolat volt a civilizáció kora és a nyelvében lévő fonémák száma között.

Miközben sok afrikai nyelvben több mint 100 fonéma van, a hawaii nyelvben csak 13. Az angolban, a franciában és a németben pedig körülbelül 45-45. Bolygónk azon területein, amelyeket néhány évszázaddal ezelőtt gyarmatosítottak, kevesebb a fonéma a helyi nyelvben. Míg az ősi civilizációk területein élő népek használják a legtöbb fonémát - mutatták ki a szakemberek.

A kutató a nyelv eredetének helyét Afrikába vezette vissza mintegy 150 ezer évvel ezelőttre, amikor a barlangi művészet – mint a kommunikáció legősibb formája – elkezdődött. "A bizonyítékok azt mutatják, hogy a nyelvnek egyetlen, nem pedig több függetlenül fejlődő eredete van"– hangoztatta Atkinson, aki kutatásainak eredményeit a Science tudományos szaklap legfrisebb számában tette közzé.