bezár
 

irodalom

2011. 10. 17.
John le Carré, a kémregények mestere 80 éves
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Október 19-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját John Le Carré angol író, aki kémregényeivel vált világhírűvé.

prae.hu

David John Moore Cornwell néven a dorseti Poole-ban látta meg a napvilágot 1931-ben. Anyja korán elhagyta a családot, apja gyakorta került összetűzésbe a törvénnyel, többször is börtönbe került.

Le Carré Bernben tanult nyelveket és germanisztikát, katonai szolgálatát a hadsereg bécsi hírszolgálatánál teljesítette.

Hazatérve az oxfordi Lincoln Egyetemen folytatta tanulmányait, közben a brit elhárításnak, az MI5-nek is dolgozott, 1958-ban tiszti rangot kapott. Mivel apja tönkrement, a főiskolát abba kellett hagynia, ezután nyelveket tanított különböző iskolákban.

1959 és 1964 között az MI6, a külföldi titkosszolgálat megbízásából diplomáciai szolgálatot teljesített Bonnban és Hamburgban, követségi titkárként, illetve alkalmazottként. Munkája természetéből fakadóan álnéven kezdett el írni, és még bonni tartózkodása idején, 1960-ban jelent meg első regénye, az Ébresztő a halottaknak.

Világhírűvé a második, A kém, aki bejött a hidegről című regénye tette, amelyet a berlini fal 1961-es felhúzása, az akkor felgyülemlett drámai élmények, feszültségek inspiráltak.

A mű - amelyről Graham Greene azt mondta, hogy a legjobb kémtörténet, amelyet valaha olvasott - számos díjat és elismerést nyert el. Mindez és a nem csekély szerzői honorárium hamar meggyőzte Le Carrét arról, hogy az ügynöki munkánál kifizetődőbb az alkotói tevékenység.

Az író, "aki bejött a hidegről", ezt követően sorra jelentette meg a jórészt saját tapasztalatait feldolgozó regényeit, amelyekben jéghideg realizmussal, hűvös eleganciával és távolságtartó iróniával bonyolítja a szálakat, részletgazdag leírásai, alakjainak pszichológiailag is hiteles kidolgozottsága műveinek védjegyévé vált.

A nyolcvanas évekig őt tartották a hidegháború egyik legismertebb krónikásának. A Szovjetunió szétesése, a kommunizmus bukása után regényeinek témái és helyszínei is megváltoztak: a Panamai szabó című regénye Közép-Amerika bonyolult világát idézi, az afrikai kontinenst sújtó problémákról ír A zebra dala és Az Elszánt diplomata című könyveiben, a szervezett bűnözés, a nemzetközi pénzügyi körök és a politika világának összefonódásait mutatja be A mi emberünkben.

Le Carré népszerűségét jelzi, hogy több regényét is megfilmesítették, A panamai szabót Pierce Brosnan, az Elszánt diplomatát Ralph Fiennes és Rachel Weisz főszereplésével vitték filmre, a forgatókönyvét részben az író jegyezte. Legutóbb az idei velencei filmfesztiválon bemutatott az Árulás című film munkálataiban vett részt, e művéből korábban sikeres filmsorozat is készült Alec Guinness főszereplésével.

2008-ban a Times magazin a 22. helyen rangsorolta az "50 legnagyobb brit író 1945 óta" című listáján. Neve szerepelt a Man Booker-díjra jelöltek között is, igaz, maga kérte, hogy erről a listáról vegyék le, mert nem versenyez irodalmi díjakért.

Le Carré politikai témájú írásaiban csípősen kritizálja a brit viszonyokat, az iraki háborút mélyen elítélte, miként honfitársainak hozzáállását is.

Az utóbbi időkben azt fontolgatja, hogy felhagy az írással, mivel nehézségei vannak a kémvilág modern kommunikációs eszközeivel.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 35. számáról
Az építészet és az irodalom rokonlelkűségéről
irodalom

Bicskei Gabriella Barátnőim, Hágár című könyvének bemutatójáról
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 31. számáról

Más művészeti ágakról

Szakonyi Károly a szocioriport és a hangjáték kapcsolatáról, és a rádiódramaturgia mibenlétéről
art&design

Papp Ida Zsuzsanna The Disappearance of Childhood című kiállításáról
film

Közönség- és művészfilmek a Vertigo Filmhét műsorán


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés