A XVI. században jelentek meg az első, teljes évre szóló naptárak. A kalendáriumok eleinte főként vallási ünnepekről és asztrológiai jóslatokról informálták az olvasókat, később pedig a mindennapi élethez kapcsolódó praktikus tanácsokat is tartalmaztak. A XIX. századra a háztartások szinte elengedhetetlen kellékei lettek, amelyek modern formái mind a mai napig életünk meghatározó részei.

Medgyesi Konstantin sajtóreferens tájékoztatása szerint a szegedi Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén, a Fekete házban nyíló tárlat a XIX. századtól egészen napjainkig mutatja be a kalendáriumok fejlődését, átalakulását. A legkorábbi darab az első szegedi nyomdát alapító Grünn Orbán-féle kalendárium 1813-ból, de egy 1853-as, Jókai Mór által szerkesztett példányt is megcsodálhatnak az érdeklődők.

A huszadik század elejére jellemző hirdetéseket tartalmazó falinaptárakat is bemutatnak, valamint látható az ötvenes években propaganda célra használt Kincses Kalendárium is.

Emellett a látogatók kártyanaptárak segítségével nosztalgiázhatnak: megszűnt állami nagyvállalatokat hirdető anyagokat is kiállítanak, melyeken - nyugati mintára - gyakran lenge öltözékű hölgyekkel reklámozzák az Olympos vagy éppen az ÁFÉSZ termékeit.

A kiállítás a XXI. század hazai és külföldi naptárkülönlegességeiből is ízelítőt ad. Látható például egy ezüst érme, melynek egyik oldalán egy 2000. évi, körkörös naptár található.