bezár
 

art&design

2012. 02. 21.
Kiállítás királynékról és koronázó püspökökről
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Erzsébet királyné koronázásának 145., Zita királyné születésének 120. évfordulója alkalmából nagyszabású előadás-sorozatot és kiállítást szervez a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár az önkormányzat támogatásával.

prae.hu

A téma aktualitását az is adja, hogy nemrégiben megkezdődött Zita királyné boldoggá avatási eljárása - mondta Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója a programokat beharangozó keddi veszprémi tájékoztatón.

Mint mondta, a Királynék és koronázó püspökök című kiállításon hangsúlyos szerepet kapnak a Habsburg-kori tárgyi emlékek, főként utolsó két királynénk, Erzsébet és Zita koronázási emlékei és mítoszuk. Leszármazottaiktól érkeznek anyagok, családi relikviák, ruhák, ékszerek - sorolta az igazgató.

A tárlaton kiemelt szerepet kapnak a liturgikus koronázási emlékek, közöttük a koronázási palást 1867-ben készült bécsi másolata, amelyet Erzsébet adományozott Ranolder János veszprémi püspöknek. Bemutatják az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruhakészletet, Ranolder János koronázási pásztorbotját, a Zita királyné által adományozott pásztorbotot, valamint a 15. századi velencei Vetési-kazulát - ismertette a részleteket Udvarhelyi Erzsébet.

A kiállítás megemlékezik a magyar-lengyel közös királyi múltról is egy Krakkóban készült időszalaggal, amelyen a királynék, püspökök szerepelnek, valamint Piotr Jantos fotóművész munkáival.

A Gizella gyűjteményben május 2-án megnyíló kiállításra Kádár Tibor festőművész Erzsébet királyné-portrét készít és itt mutatják be először Udvardi Erzsébet festőművész Szent István felajánlja a koronát a Magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának című festményét.
A Veszprémi Püspökség a Szent István által alapított tíz püspökség közül vélhetően a legkorábbi lehetett és 1001-ben már biztosan létezett.

A Szent Mihály-székesegyházat a bajor származású Gizella alapította. A székesegyház kegyúrnője a mindenkori királyné, az ő kancellárja pedig a veszprémi püspök volt. A veszprémi püspök királyné-koronázási jogot kapott, melyet a 13. századtól oklevél és pápai rendelkezés is biztosított.

A királynék koronázása a 16. századig a Szent Koronával történt, majd a Habsburg-korszakban az úgynevezett házi koronával. Ekkor a Szent Koronát az esztergomi érsek csak a királyné jobb vállához érintette. Ő végezte a királyné felkenését is. A veszprémi püspök a házi koronával koronázott.

A koronázó püspökökről február 29-én indul fél éven át tartó tudományos előadás-sorozat a veszprémi Szaléziánumban, elsőként Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa beszél a magyar koronázási ékszerekről - közölte Karlinszky Balázs, az érseki levéltár levéltárosa.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

A Godot Galériában
art&design

drMáriás 60: Éljen a diktatúra! kiállításról
art&design

Az EX SITU kiállításról

Más művészeti ágakról

Az Életünk folyóirat tavaszi lapszámáról
Horváth Adél Sok ördögök című könyvének bemutatójáról
Mohácsi Balázs Újabb narancsok gurulnak el című kötetének bemutatójáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés