A költőt Dioscoro Galindo González tanárral és két szakszervezeti aktivistával együtt gyilkolták meg 1936. augusztus 18-án az andalúziai Granada tartomány déli részén lévő Viznar és Alfacar települések közötti hegyi útszakaszon, egy olivaliget közelében. Feltételezések szerint a környéken közel háromezer embert lőttek agyon és hantoltak el mintegy 120 tömegsírban a spanyol polgárháborúban. A területen 1986-ban emlékparkot hoztak létre.


Nagyobb térképre váltás

 

A tömegsírban nyugvó két másik férfi rokonai, akik több éve hiába kérik szeretteik exhumálását, a múlt héten a spanyol legfelsőbb bírósághoz fordultak azzal a kéréssel, hogy rendeljék el e sír megnyitását. Kérésük egy egyre terebélyesedő mozgalomnak a része, amely azt szorgalmazza, hogy méltó temetést biztosítsanak annak a több ezer embernek, akiket Francisco Franco tábornok támogatói gyilkoltak le és temettek tömegsírokba.

Két angolszász García Lorca-kutató, Gerald Brenan és Ian Gibson ’60-as években publikált könyvei óta ismertek a költő halálának körülményei és a holttestet rejtő sír pontos helye, ám a költő családja több helybéli egybehangzó emlékeire hivatkozva azt állítja, hogy az emlékpark obeliszkje által is jelzett helytől valójában néhány száz méternyire nyugszik García Lorca. E véleményt több spanyol kutató is osztja, akik abból indulnak ki, hogy megjelölt ponton valóban áll egy félig fölbe temetett kő, ugyanúgy, mint a környéken a többi, tömegsírt rejtő helyen – ilyet azonban az emlékpark helyszínén nem találtak.

A kínos félreértéseket elkerülendő a Granadai Egyetem kutatócsoportja georadarokkal és diktatúrák áldozatainak exhumálásban jártas szakemberekkel készül. Csak a bírói engedélyre vár a geofizikus, archeológus és antropológus és DNS-szakértőkből álló csapat, melynek tagjai két hónap hosszúságúra becsülik a vizsgálatok időtartamát.

A bírósági eljárás mindazonáltal több problémát is felvet: egyelőre kérdéses ugyanis, hogy népirtás, avagy gyilkosság és illegális temetés jogcímén rendeljék-e el az exhumálást, s hogy a Legfelsőbb Bíróság egyáltalán illetékes-e a kérdésben. Utóbbi esetben ugyanis nem a vizsgálatot vezető Baltasar Garzón bírónak, hanem a helyi közigazgatási szerveknek kellene eljárnia, míg ellenkező esetben a gyilkosságok elkövetői ellen perújrafelvételre volna szükség, ami nyilvánvalóan járhatatlan út.

"Nem fogjuk ellenezni. Bár jobban szeretnénk, ha ez nem történne meg, de tiszteletben tartjuk a többi fél akaratát" - idézte az El País spanyol napilap Laura García Lorcát, a költő unokahúgát, aki a család szóvivője és a költő nevét viselő alapítvány elnöke. A Vérnász írójának örökösei úgy vélik, a történelmi tények feltárásához semmivel nem vezet közelebb a tömegsír felnyitása, és az aprólékos bizonyítási eljárás végeztével ugyanoda kívánják visszatemetni a költő földi maradványait.

 

Radnóti Miklós:
Federico García Lorca

Mert szeretett Hispánia
s versed mondták a szeretők, -
mikor jöttek, mást mit is tehettek,
költő voltál, - megöltek ők.
Harcát a nép most nélküled víjja,
hej, Federico García!

 

(A cikk az MTI és az El País anyagainak felhasználásával készült.)