bezár
 

zene

2013. 02. 18.
Elbúcsúztatták Szőnyi Olgát
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Magyar Állami Operaház előcsarnokában vettek végső búcsút Szőnyi Olga énekestől, a dalszínház örökös tagjától a volt kollégák, barátok és tisztelők.

prae.hu

 "Azt mondják, a lemezek, film- és televíziós felvételek megőrzik a művészek emlékét, de a hang, az egyéniség nagyságát a személyes emlékek, a saját benyomások teszik igazán maradandóvá" - hangsúlyozta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Hozzátette: sok száz, sok ezer ember számára adott ilyen becses emléket pályája során Szőnyi Olga, akinek a hangja most már bennük él tovább. 
   
Czigány György költő, volt rádiós és televíziós szerkesztő a zenekedvelő, az operabarát közönség nevében is búcsúzott, de olyan, az énekesnőhöz közelálló személyiségként, akinek volt alkalma a karrierjéről, a hivatásáról a mikrofon előtt beszélgetni Szőnyi Olgával.

Majd az énekesnőhöz írt költeményét olvasta föl, amelynek már a címével legendás szerepére, A kékszakállú herceg vára Juditjára utalt: Tiéd most már minden éjjel...
   
Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora kiemelte: "aki csak egyszer is találkozott vele, azonnal megérezte a nagy egyéniség varázsát. Ezt nem lehet mérni, ennek nincsenek indikátorai. Olyan dolog ez, ami még a művészi teljesítményen is fölül áll" - fogalmazott.
   
Szőnyi Olga éneklésre, pontosabban drámai figurák énekléssel való megjelenítésére született - mutatott rá a rektor, majd kitért arra, hogy művészi jelentőségéhez képest nem kapott elég megbecsülést, bár örökös tag, Liszt-díjas, érdemes művész lett. Batta András felidézte: 2011-ben a Bartók-Pásztory-díj átadásakor Kovács János karmester azzal zárta laudációját, hogy Szőnyi Olga beírta nevét az operajátszás történetébe.
   
A búcsúztató után a hamvakat szűk körben kísérték el és helyezték örök nyugalomba a Farkasréti temetőben.
   
Szőnyi Olga életének 80. évében, január 22-én hunyt el. Judit és Eboli mellett emlékezetes alakításokat nyújtott Leonóraként a Fidelióban, Amnerisként az Aidában, a Carmen címszerepében, Vénusz alakjában a Tannhäuserben, Octavianként A rózsalovagban, illetve Komponistaként az Ariadné Naxosban című Richard Strauss-operákban, játszotta a Sába királynőjét, és Brangänét a Trisztán és Izoldában.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

MÜPA, Budapesti Wagner-napok, Ring 1.: A Rajna kincse. 2026.06.18.
Első Zürichi Barokk Fesztivál

Más művészeti ágakról

Az Életünk folyóirat nyári lapszámáról
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 27. számáról
színház

Interjú Balogh Rodrigóval, az Independent Theater Hungary művészeti vezetőjével


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés