A legszebb és legérdekesebb tárgyakat válogatták ki a régészek a bemutatóra. A kiállított leletek között láthatók török- és középkori kerámiák, használati tárgyak, ékszerek és fegyverek is - mondta el Bodó Sándor, a múzeum főigazgatója a megnyitón.
   
A november 10-ig megtekinthető tárlaton a csaknem 200 lelet és fénykép mellett az ásatási területet bemutató, lézerszkenneléssel készült fotók és egy 3D-s kisfilm is látható. 
   
Az ásatások során a volt Ifjúsági Park északnyugati részén, a teraszosan kiképzett hegyoldalban hódoltság-kori kőépületek maradványai kerültek elő. Egyes részeiben téglapadlót, míg másokban döngölt agyagpadlót találtak a régészek.

Az egyik épület, amelyet a hegyoldalba vágtak, pince lehetett, a felső teraszon pedig egy többhelyiséges, vakolt falú, többször újjá- vagy átépített épület állt. A déli épületrész belsejéből zöldmázas kályhaszemek, a fal elbontásakor pedig egy csontvázas sírt tártak fel - ismertette a leleteket Bencze Zoltán, a BTM Középkori osztályának vezetője.
   
Az osztályvezető rámutatott, hogy a munkálatok során kövezett járófelületekre és egy ritkaságnak számító vasrácsos, szűrőfedéllel ellátott lefolyóra is rátaláltak a szakemberek. 
   
A kiállítás két legjelentősebb darabja egy teljesen épen előkerült zárszerkezet, amelyben még a beletörött kulcs is látható, valamint egy női alakot formáló, csontnyéllel ellátott bicska.
   
Bencze Zoltán kiemelte: míg az Öntőház-udvaron korábban már voltak nagyobb felületi feltárások, a volt Ifjúsági Park területén eddig csak szondázó kutatásokra volt lehetőség. Így a Várkert Bazár rekonstrukciója adott lehetőséget először a területen lévő gazdag leletanyag feltárására.
   
Az Öntőház-udvar területét Zsigmond király uralkodása alatt csatolták a palotához, később pedig egy nagyméretű épületet emeltek rajta, amely valószínűleg raktár lehetett. A 16. századtól a 18. század közepéig ágyúöntő műhelyek működtek itt, majd lebontásuk után kerteket alakítottak ki. 
   
A Vízhordó-lépcsőtől délre található terület a középkorban és a 16.-17. században külvárosnak számított, a hódoltság kori ábrázolásokon a lejtő alján házak álltak, feljebb pedig temetők húzódtak, amelyek az 1684-es, 1686-os ostromok környékén pusztultak el.
   
A barokk korban a terület jórészt a vár védelmi zónájához tartozott, később a hegy lábánál lévő sávot fokozatosan beépítették, a lejtők felsőbb részén pedig a királyi kertek terültek el. Az alsó sávon álló polgári épületeket a Várkert Bazár építésekor bontották le.
   
Az ásatások a Várkert Bazár területén augusztus elsején fejeződtek be, az Öntőház-udvarban azonban még a mai napig tartanak - mutatott rá Bencze Zoltán.
   
A Budavári Szabadegyetem október 22-i és november 6-i előadásain a helyszínen dolgozó régészek tartanak előadást a munkálatokról és az előkerült leletekről.