bezár
 

art&design

2013. 11. 07.
Famatuzsálemek Miskolcon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A bükkábrányban talált hétmillió éves mocsári ciprusok köré épül a miskolci Herman Ottó Múzeum új állandó kiállítása, amely a november 20-án megnyíló, a köztudatban Pannon-tenger Múzeumként ismert új múzeumi szárnyban kap helyet.

prae.hu

A hivatalosan a Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár nevet viselő múzeumi részleg vezetője, Szolyák Péter az MTI-nek elmondta, hogy a kilencszáz négyzetméteres, kétszintes új épületszárnyban, amelyet a Herman Ottó Múzeum előtti területen a földbe vájtak, a kiállítási terület mintegy ötszáz négyzetmétert foglal el.
    
Az új, állandó földtörténeti és természetrajzi kiállítás, amely az Őserdei ösvényeken - A bükkábrányi mocsáriciprus-erdő és kora címet kapta, a bükkábrányi bányában talált 7 millió éves mocsári ciprusok köré épül, de alapvetően a teljes miocén földtörténeti korral foglalkozik: a történet, amelyet a kiállítás elmesél, körülbelül 23 millió évvel ezelőtt kezdődik és 5,3 millió évig tart. Ehhez kapcsolódik egy kitekintés az emberi evolúcióval kapcsolatban a rudabányai ősmajomtól egészen napjainkig.
    
A kedden sajtótájékoztató keretében bemutatott épület kialakítása előtt régészeti feltárást is végeztek. Mint Szolyák Péter megjegyezte, számos érdekes lelet került elő, amelyeket később be is mutatnak.
    
A költségekkel kapcsolatban elmondta, hogy több mint 500 millió forintos európai uniós támogatással valósult meg a beruházás, a belső tér kialakítását a múzeum saját forrásból fedezte.
    
Felhívta a figyelmet arra, hogy az új múzeumi szárnyban - szintén november 20-ától - lesz látható a Kárpátok ásványai című kiállítás is, amely önmagában is jelentős, ugyanis Magyarországon a Herman Ottó Múzeumnak van a második legnagyobb legális ásványgyűjteménye. A 40 ezer darabos "anyagból" ezret állítanak ki.
    
A mocsári ciprusok történetéről szólva felidézte, hogy a bükkábrányi bányában tizenhat mocsári ciprust találtak, négy került Miskolcra, öt Ipolytarnócra, egy pedig a Természettudományi Múzeumba Budapestre, míg egy a bánya tulajdona maradt. A többit nem tudták megmenteni.
    
A miskolci fákat érkezésük után nedves kalodába helyezték, aztán megkezdődött a tartályépítés, a konzerválás. Kettőt cukorszirupban tartósítottak, egy műgyantás konzerválást kapott, egy pedig tiszta vízben áll - csak gombátlanító anyagokat adnak hozzá -, így ma is alkalmas arra, hogy tudományos kutatásokat végezzenek a segítségével.
    
A famatuzsálemek ma is óriási méretűek, a "legkönnyebb" 2 és féltonnás, a legnagyobb több mint 4 tonnát nyom. Ebből a súlyból megtalálásuk óta szinte semmit sem vesztettek.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Bánkúti Gergő: Kőszikla a házam, zöld mező takaróm című kiállításáról
art&design

Interjú Schmied Andival
art&design

Megnyitóbeszéd

Más művészeti ágakról

Hová tűnt „a kortárs irodalmi termés legjava”?
Velencében láttuk Martin McDonagh Vadló Kilenc című filmjét
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 35. számáról
Az FSA ötödik napja a Szigeten + Beszélgetés Molnár Péter rendezővel


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés