A Juliettát Gerencsér Csaba jetski világbajnok és Gacsal Balázs jetski magyar bajnok adományozta a múzeumnak - közölte az intézmény az MTI-vel.

Széchenyi 1830-as úttörő utazásának állít emléket a múzeum kamarakiállítása a makettel, amelyet Bóday Pál kutatómunkája és tervei alapján Jakab István kalocsai asztalos, intarziakészítő, makettépítő mester készített. Az 1:10-es méretarányú mása jelenleg Széchenyi legendás csónakjának egyetlen méretarányos, korhű változata.

A csónak eredetije a Széchenyi István által életre hívott Csónakdában készült az 1820-as években, nevét a gróf édesanyjáról, Festetics Júliáról kapta.

Széchenyi 1842-ig királyi biztosként irányította az al-dunai munkálatokat, összesen kilenc alkalommal járt a helyszínen.
Az Al-Duna zúgói gyakorlatilag járhatatlanná tették nagyobb hajók számára a folyót, így a magyar áruk - elsősorban a gabona - ezen az útvonalon nem érhették el a tengert.

A Juleitta és a Desdemona hajókkal megtett utakon Széchenyi társaival, Waldstein-Wartenberg János gróffal és Beszédes József mérnökkel együtt azt mérte fel, mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar gabonaszállító uszályok elérjék a Fekete-tengert. Ez egyebek közt a hajózást akadályozó sziklák eltávolítását jelentette.

A kalandos utazás során a hajókkal 24 nap alatt jutottak el Galacig, onnan vitorlással folytatták az utat Konstantinápolyba.
Az út eredményes volt, a Vaskapu hajózhatóvá tételét elkezdték, és 1842-re elérték, hogy az Al-Duna - közepes vagy magas vízállás esetén - gőzhajóval járható lett, sőt, az első gőzhajó, az Argo már 1834-ben át tudott haladni a szoroson.