A csillogó pénzérmét véletlenül vette észre a sekély part menti vízben a békaember, aki a leletet átadta Bozsidar Dimitrov régésznek, a szófiai Nemzeti Történeti Múzeum vezetőjének - írja a Sofia Globe online kiadása.
    

Az érmét Vladimir Pencsev, a múzeum numizmatikai szakembere vizsgálta meg, aki szerint nem színtiszta aranyból, hanem elektrumból, az arany és az ezüst természetes ötvözetéből verték. Az ókorban az elektrumot főleg Egyiptomban és Anatólia nyugati részén, Lüdiában bányászták, az utóbbi lelőhelyen 3-4 rész arany és 1 rész ezüst keverékét jelentette.
    

A szakértő szerint az adott pénzérme Lüdiából származik, a Kr. e. 7. század második felében verték, azaz több mint 2750 éves. Ez a legrégebbi arany pénzérme, amely eddig napvilágra került Bulgáriában.
    

Mint Vladimir Pencsev rámutat, Szozopolt Kr.e. 611 táján alapították a Kis-Ázsiából, Milétoszból érkezett görög telepesek. Mivel Milétosz szomszédos volt Lüdiával, így nem meglepő, hogy Szozopol, az ókori Appolónia környékén került elő egy ilyen lelet.
    

A pénzérme súlya 0,63 gramm, értéke a lüd pénznem, a statér 1/24. része.