2011-ben jelent meg Az ember tragédiájának horvát fordítása. Ezt követte 2013 elején a horvát nyelvre fordított Bánk bán. Ez utóbbi még a nyomdában volt, amikor hozzáfogtak a Csongor és Tünde fordításához - mondta el Curkovic-Major Franciska, a Zágrábi Tudományegyetem hungarológiai tanszékének docense az MTI-nek.
    

"A három dráma fordítása közben nem tartottuk be keletkezésük időbeli rendjét, amit szerencsés körülménynek mondhatok, mert nyelvileg épp a Csongor és Tünde átültetése állította elénk a legnehezebben megoldható fordítási problémákat, amit remélhetőleg sikeresen megoldottunk" – fűzte hozzá megjegyezve, hogy ezzel a 19. század drámairodalmának e kiemelkedő művei, amelyek eddig nem  jelentek meg horvát nyelven, hozzáférhetővé váltak a horvát olvasóközönség számára.
    

A drámák lefordítása után a docens elérkezettnek látta az időt arra, hogy egy a 19. század magyar irodalmából válogatott szöveggyűjtemény is megjelenjen horvát nyelven.
    

"Egyetemi oktatóként csaknem húsz évig tartottam szemináriumot a 19. század irodalmából, és mivel ebből az időszakból csak nagyon kevés költő verse jelent meg horvát átköltésben – a drámák közül a mi fordításaink elkészülte előtt egy sem –, és a magyar próza kanonikus műveinek horvát fordításai is hiányoztak, úgy gondoltam, szükség lenne egy hiánypótló horvát nyelvű szöveggyűjteményre" – magyarázta.
    

Miután elvégezte a szövegek válogatását, négy hallgatóval 2013 novemberében elkezdte a fordítást, amely tíz hónapig tartott.
    

"A hallgatók a vezetésemmel és irányításom mellett dolgoztak, minden mondat fordításának nagy figyelmet szenteltünk, igyekeztünk alapos munkát végezni, pontos és szép fordítást létrehozni. A nyomdai munkák is sok nehézséggel jártak, mert minden egyes vers szövege párhuzamosan olvasható a horvát fordításban és magyar nyelven is" - idézte fel a munkálatokat a docens.
    

A 19. század magyar irodalma című szöveggyűjtemény egy 19. század előtti szöveggel, Bessenyei György Jámbor szándékából vett részletekkel kezdődik, a könyvben szereplő utolsó írók élete és életműve pedig átnyúlik a huszadik századba. Tizennyolc költő és író verseit és elbeszéléseit tartalmazza, de szerepelnek benne részletek Jókai Mór és Mikszáth Kálmán regényeiből is.
    

Curkovic-Major Franciska kiemelte, hogy a Csongor és Tünde, valamint a szöveggyűjtemény is az első két drámához hasonlóan tanszéki kiadvány, nagyrészt saját erőből hozták létre. A három dráma és a szöveggyűjtemény fordításának egy része a Magyar Fordítóház Alapítvány balatonfüredi Fordítóházában született, a két utolsó kiadvány megjelenését pedig Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanácsa támogatta.