Mi másból is indulhatnánk ki, mint a jelenből? Ma Kurtág György a zenei világ egyik csodája. Kilencven évesen, dacolva a hanyatló testtel, töretlen alkotóerővel dolgozik élete első (!) operáján (szövegkönyv: Samuel Beckett A játszma vége (Fin de partie = Endgame).

Kurtág mai portréja elképzelhetetlen felesége, Márta nélkül, akivel 1947 óta házasok. Egy újabb csoda. „Márta a kivetített szuper-énem. Neki van arányérzéke” – vallja Kurtág. Ő műveinek első kritikusa, zongoradarabjainak a szerzővel kongeniális előadója. Aki látta valaha négykezes koncertjüket, ahogyan a Játékok-sorozat darabjait és Bach-átiratokat játszanak, az elmondhatja, hogy az emberi és művészi összetartozás felfoghatatlan mértékével találkozott. Két ember tökéletes harmóniájával és egységével.

Finis coronat opus. A befejezés koronázza meg a művet. A jelek szerint Kurtág jó úton halad efelé. Ki-ki meggyőződése szerint választhat a lehetséges válaszok közül: „Megáldotta az Isten”, vagy „a sors kegyeltje”, vagy „valamit nagyon jól csinált egész életében”. De mit?

Az első kulcsszó a szenvedés. 1926-ban, Romániában magyarnak születni, s a ’40-es években magyarok és románok között zsidónak lenni egyaránt kemény élettapasztalat. Édesanyját, akinek a zenéhez való kötődését köszönheti, korán elvesztette. 1945-ben azért jött Budapestre, a Zeneakadémiára, hogy Bartók Bélától tanuljon, de Bartók már nem jött haza. Helyette megnyerte Ligeti György életre szóló barátságát, s egy jó iskolát. Zongorázni Kadosa Páltól, zeneszerzést Veress Sándortól és Farkas Ferenctől, kamarazenét Weiner Leótól tanult. A Zeneakadémia elvégzése azonban még senkit nem tesz zeneszerzővé.

A szenvedés következő szintje az alkotásra való képtelenség. Kurtág életútját alkotói válságok, elhallgatások, a kreatív bénultság időszakai kísérik. Az első nagy krízisből 1959-ben, Párizsban Marianne Stein pszichoterápiás kezelése jelentette a kiutat. Ez a pillanat a tabula rasa, a tiszta lappal indulás lehetősége Kurtág életművében. Minden egyes hangért keservesen megküzdött, de az ezután megszülető hangok mindegyikéről elmondható, hogy csak Kurtág írhatta meg őket. Ahogyan ő fogalmaz: „minden hangot meg kell érdemelni.” Ez a küzdelem különösen intenzív, expresszív zenei nyelvet eredményezett már az 1960-70-es évek hangszeres zenéjében is; első nagylélegzetű műve, a Bornemisza Péter mondásai (1963-68) pedig Schütz vagy Monteverdi szenvedélyének magas hőfokán ég.

Egy újabb alkotói válságból a kisformák felfedezése vezette ki a zeneszerzőt. A Játékok sorozat nemcsak pedagógiai célú zongoradarabok gyűjteménye, amely kényszer nélkül, a szabadságot is megadva hívja a hangszer és a zene felfedezésére a gyerekeket, hanem Kurtág zeneszerzői műhelye, zenei nyelvének antológiája, sőt a legszemélyesebb zenei napló, mely a mai napig gyarapodik. A Játékok darabjai számtalan szálon kapcsolódnak a „nagy”, opusz-számmal is megjelölt művekhez.

A kisformákban való gondolkodás sokáig meghatározta Kurtág pályáját. Egyes tételei gyakran mindössze tíz-húsz másodpercbe sűrítenek egy-egy érzelmet, gesztust, vagy egy egész drámát. Kurtág az aforisztikus rövidség költője, aki vonzódik a töredékhez, mert az a befejezetlensége, sokértelműsége által szorosabb kapcsolatot tart fenn a megmagyarázhatatlannal, a misztikussal, a csodával, és a végtelennel, mint a legtökéletesebb klasszikus remekmű. E tekintetben Kurtág „őse” nem Goethe és főként nem Schiller, hanem Novalis és Hölderlin, nem Palestrina, hanem Schütz, nem Mozart, hanem Schumann. Kurtág szerint a befejezett vers sokszor nem hagy teret a zeneszerzői képzeletnek. József Attila, Franz Kafka, Friedrich Hölderlin vagy Samuel Beckett egy-egy sora, néhány szava viszont olyan gondolati súlyú töredék, amelynek „befejezése”, „kiegészítése” egy egész élet munkája lehet. Az említett költők életművének vezérfonala a szenvedés és az őrület. Ilyen fajsúlyú szövegekből születtek Kurtág miniatúrái, amelyekből ciklusok épülnek, s megszületik a nagyforma. Kurtág e „töredékekből” épít olyan katedrálisokat, mint a József Attila töredékek (1981), vagy egyik főműve, a Kafka-Fragmente, de ebbe a vonulatba illik a Rimma Dalos orosz szövegére komponált két ciklus, A megboldogult R. V. Truszova üzenetei (1981), mely a nemzetközi sikert meghozta a zeneszerző számára, és a Jelenetek egy regényből (1982) is.

Kurtág szerint „egész életünk nem más, mint egyetlen zarándoklat, hogy visszaszerezzük a bennünk elveszett gyermeket.” Az az elfogulatlan érdeklődés, teljes nyitottság és lángoló szeretet, amellyel a zenetörténeti múlt egy-egy alkotója iránt él benne, arra utal, hogy sikerült megtalálnia magában ezt a gyermeket. Ebből adódik, hogy a kortárs zeneszerzők közül talán Kurtág viszonya a legproblémamentesebb a zenetörténeti hagyományhoz. Fölényesen, enciklopédikus teljességgel ismeri a zeneirodalmat. A kamarazenei repertoárt évtizedeken keresztül tanította. Mégsem kell félnie, hogy csupán utánzóvá válik: kompozícióinak számos pillanata a zenetörténeti múlt számára legkedvesebb pillanatait visszhangozza, de félreismerhetetlenül egyéni és közvetlen módon. Hasonló a viszonya a magyar és a román népzenéhez is. Zenei gondolkodását meghatározzák a népzenei tapasztalatok (egyes tételei a számtalan változatban léteznek, mint a népdalok), Kurtág nem akarja tudatosan folytatni Bartók és Kodály magyar hangját, de nem is menekül e hatástól. Így őrizheti zenéje a mai napig – minden ideológiától mentesen – a magyar és közép-európai folklór lenyomatát.

Egyes elemzői szerint Kurtág egész életműve a nagyformáért való küzdelem jegyében telik. Kései műveiben egyre közelebb kerül a célhoz, amint azt a hegedűre, brácsára és zenekarra komponált… concertante Op. 42, vagy román szövegre írt Colindă-Baladă Op. 46. is jelzi.

Egy magyar népdal szövege szerint: Aki dudás akar lenni / pokolra kell annak menni / ott kell annak megtanulni / hogyan kell a dudát fújni. A jelek szerint Kurtág bejárta ezt az utat, s dudáján immár eljátssza nekünk az elfelejtett szépség dallamát. Megszenvedett ezért a szépségért, ezért neki elhisszük, s leginkább neki hisszük el, hogy létezik még ilyen (Farkas Zoltán).

A Kurtág 90 fesztivál programja

2016. február 14. (vasárnap) 19:30

BMC Koncertterem

Kurtág 90 – Truszova / Szálkák / Ahmatova

Műsor:

Kurtág György: A boldogult R.V. Truszova üzenetei, Op.17 / Szálkák – Vékony Ildikó emlékére / Négy Ahmatova-költemény, Op.41

Közreműködik:

Natalia Zagorinskaya – ének
Szalai András – cimbalom
UMZE Kamaraegyüttes
 

Vezényel: Eötvös Péter

2016. február 15. (hétfő) 17:30

BMC Könyvtár

Kurtág 90 – Más nézőpontból – kerekasztal-beszélgetés

Zenészek és más művészeti ágak reprezentánsai beszélgetnek Kurtág György művészetéről

Közreműködik:

Csalog Gábor, zongoraművész
Földényi F. László, esztéta, műkritikus
Jeney Zoltán, zeneszerző
Kemenes András, zongoraművész
Szűts Miklós, festőművész
Ungváry Rudolf, újságíró
 

A beszélgetést vezeti Farkas Zoltán, zenetörténész

2016. február 15. (hétfő) 19:30

BMC Koncertterem

Kurtág 90 – Zongoristák köré

Műsor:
Kurtág György: Szóló és duó darabok / Bach-Kurtág átiratok

Közreműködik:

Csalog Gábor – zongora
Kemenes András – zongora
Szalai András – cimbalom
Ludium Együttes

2016. február 16. (kedd) 19:30

BMC Koncertterem

Kurtág 90 – Hommage à Kurtág - magyar pályatársak művei

Műsor:

Szőllősy András: Elégia / Vidovszky László: Budapest Promenade / Jeney Zoltán: Herakleitoszi töredékek / Ligeti György: Csellóverseny

Közreműködik:

Rohmann Ditta – cselló
UMZE Kamaraegyüttes
 

Vezényel: Rácz Zoltán

2016. február 17. (szerda) 19:30

BMC Koncertterem

Kurtág 90 – Játékok

Műsor:

Johann Sebastian Bach: Háromszólamú invenciók BWV 787-801 közöttük / Kurtág György: Jelek játékok, üzenetek vonóstrióra / Pilinszky János: Kórkép és hattyúdal / Klárisok / Kurtág György – Olivier Cuendet: Játékok – átiratok kamaraegyüttesre

Közreműködik:
Kruppa Bálint – hegedű
Tornyai Péter – brácsa
Zétényi Tamás – cselló

Nemzeti Énekkar
Vezényel: Antal Mátyás
 

Nemzeti Filharmonikusok Kamarazenekara
Vezényel: Olivier Cuendet

2016. február 18. (csütörtök) 18:00

BMC Koncertterem

Kurtág 90 – Kocsis Zoli hangjegyfüzete

Kocsis Zoltán Kurtág György által összeállított kéziratos hangjegyfüzetének bemutatója

Közreműködik:

Kocsis Zoltán – zongora
Beszélgetőtárs: Wilheim András, zenetörténész

2016. február 19. (péntek) 19:30

Zeneakadémia

Kurtág 90 – Születésnap

Műsor:

Kurtág György: Petite musique solennelle en hommage à Pierre Boulez / ...quasi una fantasia..., Op.27 no.1 / Op. 27 no.2 – Double Concerto / Üzenetek zenekarra Op. 34 / Új üzenetek zenekarra Op. 34a / Kurtág György – ifj. Kurtág György – Olivier Cuendet: Zwiegespräch – dialógus szintetizátorra és zenekarra

Közreműködik:

Pierre-Laurent Aimard – zongora
Tamara Stefanovich – zongora
Louise Hopkins – cselló
ifj. Kurtág György – elektronika, billentyűs hangszerek
Szent Efrém Férfikar
Concerto Budapest
 

Vezényel: Keller András

2016. február 20. (szombat) 19:30

Müpa Fesztivál Színház

Kurtág 90 – Kurtág Home Video

Műsor:

Kurtág Judit egy évtizednyi filmfelvételeiből összeállított dokumentumfilmje zenei köszöntőkkel /
Kurtág György: Kafka-töredékek, Op.24

Közreműködik:
Pierre-Laurent Aimard – zongora
Xelo Giner – bariton szaxofon
Ken Hakii – brácsa
Hiromi Kikuchi – hegedű
Szalai András – cimbalom
Juliane Banse – szoprán
Keller András – hegedű

2016. február 21. (vasárnap) 19:30

Koncertterem

Kurtág 90 – A csaknem ismeretlen Kurtág

Műsor:

I. A csaknem ismeretlen Kurtág

Kurtág György: Suite (1950-51) zongorára, négy kézre / Életút op.32 (1982) két basszetkürtre és két zongorára /Herdecker Eurythmie op.14 (1979) / ...for Steven... (2010) / Sappho: Δεδυκε μεν α σελαννα... (1994-98) / Schatten (200-2002) / Rilke: Schlußstück (2005) / Varga Bálint ligatúrája (2007) / Jelenetek op.39 – szóló fuvolára – ŐSBEMUTATÓ / Suite (1943) zongorára / Hérekleitos-töredékek (1999) / Kedves (1952) / Kedves-kettő (2007) / Hommage a Kurtág Márta / Kedves 2-3 (2009) / ...coupe égypien en route vers l'inconnu... [...egyiptomi pár, úton az ismeretlen felé...] (2013) / (passio sine nomine) (2015) / ...ein Brief aus der Ferne an Ursula... (2014) / Ligatura-Message to Frances-Marie –- The Answered-Unanswered Question op. 31/b (1989)

II. Virágok a régi muzsika kertjéből 

Schütz: Eile, mich, Gott, zu erretten / Bach‑Kurtág: Nun komm’ der Heiden Heiland, BWV 599 /Bach‑Kurtág: Herr Christ, der ein’ge Gottes Sohn, BWV 601 / Bartók: Népdalféle (Mikrokosmos 100.) /Cage: Five / Frescobaldi: Toccata a Fiori musicali című gyűjteményből / Tractus: Vinea facta est dilecto / Webern: Három kis darab csellóra és zongorára, op.11 / Stravinsky: Három darab klarinétra / Ligeti: Der Sommer / Mozart: Adagio az Esz dúr divertimentóból, KV 563 / Muszorgszkij-Kurtág: Intermezzo in modo classico / Schubert: Herbst; Im Frühling / Beethoven: G-dúr bagatell, op.126 no. 1 / Haydn-Kurtág: Adagio sostenuto a G-dúr vonósnégyesből, op. 76 no. 1

Közreműködik:

Wilheim András – a műsort szerkesztette és zongorán közreműködik
Bán Máté –- fuvola
Borbély László – zongora
Darázs Renáta – szoprán
Dóry Zsuzsa – gordonka
Klenyán Csaba – basszetkürt
Kruppa Bálint – hegedű
Márton László – recitació
Mizsei Zoltán – ének
Szalai András – cimbalom
Szűcs Péter – basszetkürt
Tornyai Péter – hegedű
Zétényi Tamás – gordonka