Habis László polgármester (Fidesz-KDNP) a képviselő-testület előtt arról beszélt, hogy a magas színvonalú pályázat érdekében össze kell fogniuk a város polgárainak, az önkormányzatnak, a kulturális élet szereplőinek, a vállalkozásoknak. Kifejtette: fontos, hogy Eger képes legyen újraalkotni egy szélesebb értelemben vett kulturális stratégiát.
    

Eger több mint ezer esztendős történelme okán is fontos eleme az európai kultúrának, ezeket az értékeket kell tudnunk megmutatni - tette hozzá a polgármester.
    

Habis László azt is kiemelte, hogy nagy hangsúlyt kell kapnia az innovációnak, vagyis annak, hogy milyen új értékeket lehet megvalósítani a program keretében, emellett a kultúra és a tudományok együttműködésére is módot kell találni. Mindez civil kapcsolatok, önkéntes munka nélkül, az oktatás minden szintjének bevonása nélkül nem lehet eredményes - jegyezte meg a polgármester.
    

Baloldali ellenzéki képviselők a vitában nehezményezték, hogy a polgármester és a város fideszes országgyűlési képviselője, Nyitrai Zsolt még a múlt héten, a közgyűlési döntés előtt nyilatkozatot tett Eger pályázati részvételéről. Óvtak attól, hogy az általuk is kiemelten fontosnak tartott ügyet egy "politikai-gazdasági érdekcsoport" kisajátíthassa.
    

Az Európa Kulturális Fővárosa címet minden évben általában két országnak és városnak ítélik oda. Magyarország eddig egyszer nyert, Pécs 2010-ben volt kulturális főváros. A 2023-as cím elnyerésére a hazai városok közül eddig Debrecen, Veszprém és Tokaj jelezte pályázási szándékát.