Az Oscar-díjas művész halálát tüdőelégtelenség okozta. Az AFP francia hírügynökség értesülése szerint a rendezőt napok óta kórházban, mesterséges kómában tartva ápolták.
    

"Magyarországon ilyen kaliberű művészek, legalábbis filmesek nincsenek. Egész életében a lengyel szabadságért harcolt, részt vett a Szolidaritás mozgalomban, közeli barátság fűzte Lech Walesához és II. János Pál pápához is. A legszabadabb ember volt, akit ismertem" - hangsúlyozta Mészáros Márta.
    

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező kiemelte azt is: Andrzej Wajda rendkívül színes személyiség volt, a filmkészítés és a közéleti szerepvállalása mellett festett és filmrendezői iskolát is indított Varsóban.
    

"Ha valaki ismerni akarja a lengyel történelmet, meg kell néznie Andrzej Wajda filmjeit" - fogalmazott Mészáros Márta, aki szerint a filmrendező szelleme; szabadságról, demokráciáról és tisztességről szóló alkotásai ma is rendkívül erős jelenléttel bírnak Lengyelországban. Filmjei közül a magyar rendező korszakalkotó, társadalmi szempontból alapvető műként emelte ki a Hamu és gyémánt, a Vasember és a Katyn című alkotásait.
    

"Andrzej Jancsó Miklós nagy barátja volt, a Szegénylegények összekötötte őket. Amikor Londonban látta a filmet, azt írta egy levelezőlapon, hogy Jancsó, most már elmehetek hozzád asszisztensnek" - idézte fel Mészáros Márta.
    

Andrzej Wajdát a lengyel történelem fáradhatatlan krónikásaként tartották számon. Nevét a Csatorna című 1957-es filmje tette világszerte ismertté, több évtizeden átívelő munkásságát pedig olyan filmek fémjelezték, mint Az ígéret földje és a Márványember. A lengyel filmintézet a rendező Powidoki (Emlékképek) című alkotását nevezte idén Oscar-díjra a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában.