Komolay Szabolcs a programokat koordináló Debreceni Művelődési Központ (DMK) épületében tartott tájékoztatón különösen fontosnak nevezte, hogy "a digitális kommunikáció időszakában is nagy figyelmet fordítsunk" az anyanyelv ápolására.
    

Bartha Elek, a Debreceni Egyetem (DE) oktatási rektorhelyettese felidézte, hogy a DE 1912-es alapításakor a bölcsészettudományi kar "a magyar nyelvet tudományos szinten művelő, kutató intézményként jött létre", s olyan pedagógusokat képeznek, "akik generációknak közvetítik a magyar nyelvet".
    

Jantyik Zsolt, a DMK igazgatója hozzátette: a magyar nyelv igazodási pont, nélküle nincs magyar kultúra. Az idén tizenhét, köztük számos interaktív programmal várják az érdeklődőket a magyar nyelv napjához kapcsolódóan.
    

Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Kft. igazgatója ezek közül Rutkai Bori interaktív mesekoncertjét, Ráckevei Anna, a Csokonai Nemzeti Színház igazgatója a színház nyelvkommandóját emelte ki, amely "váratlanul szállja majd meg a várost és állítja még éppen teljesíthető nyelvi akadályok elé a járókelőket".
    

Lakner Lajos, a Déri Múzeum igazgatóhelyettese a nyelv láthatóvá tételéről beszélt kiemelve, hogy Segíts Csokonainak! címmel szókirakóra várják november 13-án az érdeklődőket a Debreceni Irodalom Házába.

A Nagyerdei Víztoronyban KULTerdő: Közös hang? - Líraiság képzőművészetben, zenében és irodalomban címmel, a helyi Szent József gimnáziumban pedig Papp Tibor avantgárd költő, író, vizuális művész alkotásaiból Vendégszövegek címmel rendeznek tárlatot.
    

György Géza, az Alföldi Nyomda vezérigazgatója felidézte, hogy Debrecenben 1561-ben nyomtatták ki az első magyar nyelvű könyvet. Jelenleg évente 2500 címet, mintegy 20 millió példányt nyomtatnak évente.
    

November 13-át az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává, annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá tévő törvényt.