bezár
 

art&design

2017. 07. 06.
Nyolc művész verseng a magyarországi alkotókat támogató Leopold Bloom Képzőművészeti Díjért
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Több mint félszáz pályázat érkezett a Magyarországon alkotó képzőművészeket támogató Leopold Bloom Képzőművészeti Díjra. A második fordulóba bejutott nyolc alkotó névsora mostantól nyilvános: ​Borsos Lőrinc, Ezer Ákos, Fabricius Anna, Fridvalszki Márk, Gróf Ferenc, Németh Hajnal, Schmied Andi és Szabó Eszter​. A 2011 óta kétévenként meghirdetett, tízezer euró díjazású elismerés nyertesét szeptemberben hirdetik ki az Új Budapest Galériában, ahol a döntősök alkotásaiból kiállítást rendeznek.

Más képzőművészeti díjakhoz képest, a Leopold Bloom célja, hogy ösztönözze a magyar képzőművészek nemzetközi szerepvállalását. A szervezők idén ​Audrey Illouz francia, ​Doris Krystof német és ​Woodrow Kernohan brit szakembereket kérték fel zsűrinek. A rangos háromtagú grémium ősszel Budapestre érkezik, hogy műteremlátogatások és személyes találkozók során ismerje meg az alkotókat, a magyar képzőművészeti életet. A pályázóknak már a jelentkezésnél be kellett mutatniuk egy külföldi galéria befogadó nyilatkozatát - az első helyezett a pénzdíjat a kiállítás megvalósítására használhatja fel. 

prae.hu

„A kiállítás szempontjából izgalmas, hogy a döntősök különböző médiumokkal - installációval, fotográfiával, figuratív- és absztrakt festészettel, videóval, animációval - dolgoznak. A névsor illusztris, a díj pedig a szó legnemesebb értelmében vett karrierépítést szolgálja. A cél, hogy erősítsük a magyar képzőművészek nemzetközi szerepvállalását. A finalisták azokból kerülnek ki, akiknek munkái kompatibilisek a nyugati képzőművészeti szemléletmóddal” - mondja Kukla Krisztián projektvezető, a szeptemberi budapesti kiállítás kurátora.

A 2011 óta kétévenként, idén negyedik alkalommal meghirdetett Leopold Bloom Képzőművészeti Díj célja a hazai képzőművészek támogatása. A nemzetközi zsűri által kiválasztott alkotó egy külföldi kiállítás létrehozására kap támogatást – így segítve a magyarországi közegben aktív, itthon már elismert művészeket az országon kívül is bemutatkozási lehetőséghez. A nemzetköziség a díj háttértörténetében is hangsúlyt nyer: a díjat az ír házaspár, Mary McLoughlin és John Ward műgyűjtők, a Maurice Ward szállító és műtárgyszállító cég tulajdonosai alapították. A díj elnevezése az ír szépirodalom alapművéből, James Joyce Ulysseséből ered: annak magyar származású főhősén, Leopold Bloom figuráján keresztül hirdeti az újító művészet, a határokon átívelő kulturális kapcsolatok és a függetlenség fontosságát. Májusig adhatták le angol nyelvű pályázataikat a Magyarországon alkotó művészek korhatár nélkül. A pályázati anyagnak tartalmaznia kellett a szakmai önéletrajzon, nyilatkozaton és a digitális portfólión túl a külföldön megrendezni tervezett kiállítás koncepcióját és tervét, illetve egy külföldi kiállítóhely szándéknyilatkozatát a kiállítás befogadásáról – opció volt akár a pályázó munkáit bemutató egyéni kiállítással, akár egy a pályázó részvételével létrejövő csoportos kiállítással jelentkezni. A zsűri hatvanhárom alkotó közül választotta ki azt a most bejelentett nyolc művészt, akik a második fordulóba továbbjutottak. Az ő munkáikból nyílik szeptember 22-én az Új Budapest Galériában egy csoportos kiállítás, amely november közepéig lesz látogatható a Bálnában. A díj különlegessége, hogy a pályázatokat a Works.io nevű, online portfólió platformra kellett a művészeknek feltölteniük. 

A finalisták műveiből rendezett kiállítás és díjátadó előtt a zsűri személyes találkozások és műteremlátogatások alapján hozza majd meg a döntését a nyertesről. A zsűritagok a pályázati megbeszélések után először Budapesten fognak találkozni, a zsűrilátogatás így - összhangban a pályázat céljával - olyan képzőművészeti program, amely során elismert nemzetközi szakemberek közelebbről megismerhetik a magyarországi képzőművészeti életet.

 

Finalisták:

A Borsos János és Lőrinc Lilla művészpáros által létrehozott fiktív alkotó, Borsos Lőrinc eleinte – technológiai újdonságoktól sem elriadva – a nemzeti önreprezentációval, majd aktuális társadalmi problémákkal kapcsolatos kérdéseket vizsgált. Újabban egyre inkább magára a festészet médiumára és kifejezetten a fekete festékre koncentrál: annak irányíthatóságára, környezetéhez való viszonyára, a külső hatásoknak való kiszolgáltatottságára.

Ezer Ákos a második fordulóba jutott alkotók közül a legfiatalabb, 2014-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Nagyszabású, karakteres szín- és formavilágú festményein az expresszív stílus drámaisága lép párbeszédbe a karikatúrával. Hősei groteszk helyzetekben jelennek meg, vagy inkább esnek beléjük – az előzmény nem ismert, csak az eredmény, a kusza realitás erdejében botladozó, tehetetlen ember.

Fabricius Anna fotóművész képein azonos foglalkozású emberek csoportjai jelennek meg – a fotók sajátos egyvelegét képezik a dokumentumfotónak és a beállított képnek, hiszen modellként valóban az adott szakma képviselői álltak kamera elé, a jelenet ugyanakkor megrendezett. Vizsgálatának a tárgya így nemcsak a fotó mint médium, de önjelölt szociológusként a dolgozók közösségei is.

Fridvalszki Márk könnyen beazonosítható, egyedi stílusjegyekkel dolgozik: fekete-fehér fénymásoló-esztétika, geometrikus alakzatok, az 1980-as évek ma ősinek tűnő technológiái. Munkái kutatásközpontúak, egy-egy témát tárnak fel. Legújabban az ember a technovalóságban elfoglalt helyzetét vizsgálja, azt, hogy milyen szerepet tölthet be az Antropocén korszak (és a Mad Max) poszt-apokaliptikus jövővíziójának a tudatában.

Gróf Ferenc még a párizsi francia-magyar művészpáros, a mára feloszlott Société Réaliste tagjaként vált ismertté. Munkássága műfajilag teljesen kötetlen: dolgozik installációkkal, filmmel, performansszal, sőt tipográfiával egyaránt. Alkotásaival eléri, hogy a finom torzításokon átesett történelmi emlékeket és társadalmi helyzeteket újraértelmezze a befogadó, átgondolván a hozzájuk fűződő viszonyát.

Németh Hajnal képviselte már Magyarországot a velencei biennálén, állított többek közt ki Párizsban, Madridban, Berlinben. Képzőművészetének középpontjában könnyűzenei és kórusművek, operák, performanszok állnak, illetve az ezekről készült fotó- és videódokumentációk. Hol a zenén keresztül tesz átélhetővé történelmi traumákat, hol apró manipulációkkal alakít közismert slágereket politikai állásfoglalássá.

Schmied Andi építészként végezte tanulmányait, ami művészetét is meghatározza: fotósorozatait, rövid videófelvételeit installációikba építi, komplex urbanisztikai jelenségeket örökítve meg, illetve leplezve le. Legújabb munkáját egy New York-i ösztöndíj során készítette: a tehetős Gabriella álcája mögé bújva mint potenciális vevő látogatta végig a világváros legdrágább apartmanjait, és készített rejtettkamerás felvételeket.

Szabó Eszter mindennapi helyzeteket jelenít meg, társadalompolitikai kérdéseket és a magyar hétköznapokat meghatározó posztkommunista állapotot helyezve górcső alá: ráirányítja a figyelmünket azokra a részletekre, amelyek, bár jelentősek, megszokottá és így észrevétlenné váltak. Mindehhez megjelenésükben festményszerű, de digitális, sokszor ráadásul animált munkákat hoz létre.

Nagyvári Nosek László, Farkas Roland, Ember Sári és Schild Tamás ugyan nem jutottak be a második fordulóba, de a zsűri még őket emelte ki a válogatás során.

Az idei finalisták közül ketten - Szabó Eszter és Fabricius Anna - már  nem először jutnak be a döntőbe két egymástól független külföldi zsűri döntése nyomán. Ez is azt mutatja, hogy a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjért idén is nagy nemzetközi potenciállal rendelkező művészek versenyeznek.

További információ: 

Leopold Bloom Award

Leopold Bloom Award facebook oldal

Sajtóiroda: ZEROCOM

Forrás: ZEROCOM

A fejlécben Fridvalszki Márk "Bestimmtes Moment" (2017)

A leadben Borsos Lőrinc Flag (2016) című munkái láthatók. 

nyomtat

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

(Súlyosan elfogult vélemény)
art&design

Mátrai Erik AIR című kiállításáról
Lugosi LUGO László utánkövetése – elhangzott az emléktábla avatásán
Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban

Más művészeti ágakról

Az Elérhetetlen című kötet bemutatójáról
irodalom

Tóth Júlia Éva volt a Kötetlenül sorozat vendége
Kocsis Gergely és Tallér Edina könyvbemutatója a Margó Fesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés