Konrád György röviddel halála előtt adta irodalmi hagyatékát az akadémiának, kívánsága az volt, hogy terjedelmes irodalmi munkásságát Berlinben őrizzék és gondozzák. Az anyag nagyjából 30 folyóméternyi iratot tesz ki, tartalmazza a többi között Konrád György meghatározó alkotásai, mint például 1969-es bemutatkozó regénye, a Látogató dokumentációját, filozófiai és politikai kérdésekről szóló feljegyzéseit és olyan kiemelkedő európai személyiségekkel folytatott levelezését, mint Václav Havel néhai cseh polgárjogi harcos, író és államfő és Richard von Weizsäcker néhai német szövetségi elnök. A hagyaték Konrád György díjait és kitüntetéseit is tartalmazza.

A német szövetségi kormány támogatásával létrehozott archívumot megnyitják a tudományos célú kutatások számára, és a német főváros központjában, a Brandenburgi kapu tőszomszédságában álló akadémiai székházban november 25-én megemlékezést tartanak, amelyen kortársak és pályatársak olvasnak fel Konrád-művekből.

Konrád György hosszan tartó, súlyos betegség után szeptember 13-án hunyt el budapesti otthonában. Az AdK-t 1997-től 2003-ig vezette. Az intézmény nekrológjában kiemelte, hogy Konrád György az "egyik legfontosabb értelmiségi hangnak számított a létező szocializmus Magyarországán", a rendszerváltás után pedig "az egységes Európa útmutató gondolkodójaként" tisztelték.

Az AdK-nak 426 tagja van, köztük világhírű alkotók, mint Herta Müller Nobel-díjas német író, Daniel Libeskind amerikai építész és Aj Vej-vej kínai képzőművész. A társulásnak több magyar tagja is van, például Szabó István filmrendező és Eötvös Péter zeneszerző. Az AdK tagja volt Kertész Imre és Esterházy Péter is.