bezár
 

zene

2019. 11. 09.
Muzsikáló Magyarország
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Muzsikáló Magyarország Sikerrel zárult a Muzsikáló Magyarország 2019 program; több mint 50 zenekar, több mint 250 zenész tudott a szezont követő időszakban is munkában maradni, tudását az idegenforgalom erősítésére felhasználni - hangzott el a hagyományos éttermi cigányzene népszerűsítését célzó projekt programzáró sajtótájékoztatóján, november 8-án.

"Minden erőmmel azon leszek, hogy ez a program folytatódjék, a jövő évben is meg tudjuk hirdetni" - fogalmazott Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

Mint elhangzott, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza Muzsikáló Magyarország 2019 címmel meghirdetett pályázata eredményeként 52 magyarországi - vidéki és budapesti - vendéglátó egység számára biztosította cigányzenekar foglalkoztatását. A harmadik alkalommal meghirdetett program az idén augusztus 1. és november 2. között valósult meg, célja a hagyományos cigányzene támogatása és népszerűsítése volt. A cigányzenészek számára szakmai és anyagi elismertséget jelent a program, hiszen hivatásukat gyakorolhatják, és az év három hónapjában rendszeres bevételhez juthatnak.

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója a cigányzenéről és a falusi népzenéről szólva arról beszélt, hogy a Hagyományok Házában arra tettek sikeres kísérletet, hogy ezt a két irányzatot engedjék összenőni, hiszen ezek összetartoznak. "Nem a hangszer-összeállításban, nem a +cigány, nem cigány+ kérdésben van ennek a zenének a lényege, hanem a hitelességben" - fogalmazott. "Ez a zene pont olyan hiteles, mint a falusi zenészek népzenéje, hangszeres muzsikája, amit annak idején Bartókéktól elkezdve, Lajthán keresztül Sebőék is felemeltek, és sikeresen vittek színpadra" - mondta.

Kiemelte, hogy ma a Magyar Állami Népi Együttes zenekarában olyan művészek ülnek, akik mindkét zenét kiválóan ismerik, ugyanazt a célt szolgálják: a magyar zene ügyét.

Mint mondta, ennek jegyében vállalta fel a Hagyományok Háza a cigányzene segítését, hiszen lassan ugyanabba a helyzetbe került, mint a falusi népzene. "Ha nem segítünk nekik is, akkor ugyanúgy el fognak tűnni, mint a falusi muzsikusok" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a harmadik sikeres lezárt év után remélik, hogy a program folytatódni fog.

Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, a Muzsikáló Magyarország 2019. program szakmai vezetője kiemelte: az idén csaknem 200 pályázat érkezett az országból, nehéz volt kiválasztani az 52 helyszínt. Mint mondta, a muzsikusoktól, étteremvezetőktől, mind az 52 helyszínről nagyon jó visszajelzést kaptak, nőtt a látogatottság.

Kiemelte, hogy sok muzsikusnak ez a három hónapos program az egész éves megélhetését jelentette. Mint mondta, több muzsikus szeretett volna bekerülni a programba, és remélik, hogy évről évre több zenészt tudnak támogatni. Abban bíznak, hogy a későbbiekben az éttermek újra el tudják tartani a muzsikusokat, és ez hosszú távú, folyamatos munka lehet számukra.

"Fontos, hogy hosszú távon az oktatást is újra komolyan vegyük, hiszen mindig van mit pótolni" - hangsúlyozta.

A szervezők szerint fontos lenne, hogy a zenészek vizsga keretében adjanak számot tudásukról, amelyről minősítést kapnának, ezzel biztosítva lenne a szolgáltatás magas zenei minősége is.

Eredics Gábor, a Dankó Rádió csatornaigazgatója hangsúlyozta, hogy a cigány muzsikusok a magyar kultúrát őrzik, hordozzák, így természetes, hogy a magyar zenék rádiója együttműködött a programmal. Az idén 17 helyszínre volt lehetőség ellátogatni, köztük 10 fővárosi és 7 vidéki étterembe, ahol 17 zenekartól mintegy 17 órányi anyagot rögzítettek. Elsősorban a szombati 11 órás Dankó Extra című műsor ismerteti meg a hallgatókkal ezeket a felvételeket.

Mint hangsúlyozta, a program a zenész hivatás megőrzését szolgálja. "A cigány muzsikusok nemzedékről nemzedékre azt tanulták ki, hogy szinte gyógyítsák a rájuk bízott közösséget" - fogalmazott.

A Muzsikáló Budapest programot a kormány az éttermi cigányzene hagyományának felélesztése céljával 2017-ben indította el. A Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrejött projekt sikere után a programot tavaly a turisztikailag kiemelt vidéki helyszínekre is kiterjesztették.    Pályázatot Magyarország vidéki vagy budapesti, turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő, minimum 30 vendég fogadására alkalmas vendéglátó egységek tulajdonosai vagy működtetői nyújthattak be. A zenészek tiszteletdíját a Hagyományok Háza a muzsikusokkal egyedileg kötött megbízási szerződés alapján közvetlenül a muzsikusok részére fizette meg. Az éttermek nem részesültek támogatásban, csak azt az előnyt élvezhették, amit az élő, hagyományos cigányzene hozzáadott a szolgáltatásukhoz.

 

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

Október 30-án fellépett a Yellow Mood és a Folksteps a Három Hollóban
Interjú Ittzés Gergely nemzetközi hírű fuvolaművésszel a siker titkairól, improvizációról és kompozícióról, általában véve zenéről
Interjú Fejérvári Zoltánnal pályakezdésről, oktatásról, mentorokról, itthoni és külföldi lehetőségekről
Isabelle Duthoit improvizációs workshopja a Jazzaj szervezésében

Más művészeti ágakról

Nora Fingscheidt: Kontroll nélkül
színház

Drágám, megjöttek a perverzek! Drágám, megjöttek a perverzek!
Többszörös orgazmus a Budapesti Anarchista Színház előadásában
art&design

Én lenni, nem Én lenni, nem
Késői gondolatok az „új szenzibilitásról”*


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés