A koronavírus-járvány lassú lecsengésével, a még mindig a szükséges óvatosság mellett, de kinyílhat az ország, így újraindulhat a kulturális élet is. Az azonban ma még egész Európában kiemelkedő teljesítmények számít, ha egy múzeum ilyen nagykiállításra hívja látogatóit - mondta el a tárlat csütörtöki megnyitóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy a preraffaelita mozgalom a 19. század közepén egyfajta reneszánsz volt: képviselői a szépséget, az igazat keresték egy egyre inkább felgyorsuló világban, amely büszke volt technikai teljesítményeire, ám közben sokat vesztett emberségéből.

A preraffaeliták vissza akartak találni azokhoz az időkhöz és művészekhez, "mikor még minden megvolt", így végül a múltat kutatva találtak jövőt a maguk számára - emelte ki.

Mint hozzáfűzte, ez a kiállítás sem lenne teljes annak bemutatása nélkül, hogy a magyar alkotók mit tettek hozzá az egyetemeshez, ezért kísérőtárlat dolgozza fel a preraffaelita mozgalom magyarországi hatását.

Sohasem fért rá annyira Európára a visszatérés azokhoz a kulturális értékekhez, amelyek naggyá, humánussá, demokratikussá, együttműködővé és sikeressé tették a kontinens nemzeteit. Ez a kiállítás közelebb visz a közös európai kultúra mélyebb megértéséhez - fogalmazott Gulyás Gergely.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója felidézte, hogy a Vágyott szépség című tárlatot eredetileg 2020 tavaszán tervezték megnyitni, de a pandémia kétségessé tette, hogy megrendezhető lesz-e egyáltalán. A Tate Britainnel már korábban, a nagy sikerű Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete című kiállítás idején kialakított nagyszerű együttműködés azonban lehetővé tette, hogy az egész régióban elsőként az MNG nyisson újra nemzetközi nagykiállítással - jegyezte meg.

Hegedüs Éva, a kiállítás főtámogatója, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója elmondta: kiemelkedő érdeklődésre számít, hiszen Magyarországon nagykiállítás még sosem mutatta be a preraffaelita művészetet.

Plesznivy Edit, a tárlat kurátora kiemelte, hogy a Tate kurátora, Carol Jacobi által összeállított anyag főművek sokaságát tartalmazza. A bemutatott remekművek között láthatók Dante Gabriel Rossetti Ecce Ancilla Domini! (Angyali üdvözlet) és Monna Vanna című alkotásai, John Everett Millais 1852-1853-ban készült Szabadon bocsátó parancs, 1746 című képe vagy John William Waterhouse 1888-as The Lady of Shalottja. Az egyik legismertebb preraffaelita remekmű, Rossetti egyik főműve, az Ábrándozás a szintén londoni Victoria and Albert Museum gyűjteményéből érkezik Budapestre.

A kurátor elmondása szerint a londoni Királyi Művészeti Akadémia konzervatív oktatási elvei ellen lázadó Dante Gabriel Rossetti, John Everett Millais és William Holman Hunt 1848-ban alapította meg a hét tagot számláló Preraffaelita Testvériséget.

A preraffaeliták a középkori és a kora reneszánsz, Raffaello előtti művészetből merítettek ihletet, természetábrázolásaikon, a Biblia, a történelmi események és az irodalom ihlette műveikkel, valamint társadalmi kérdéseket is feszegető alkotásaikkal a festészet tematikai és stiláris megújítására tettek kísérletet.

A csoport 1853-as feloszlását követően a preraffaelita művészet második hullámában Rossetti lett a nagy hatású mozgalom vezéralakja. Vele társulva Edward Burne-Jones és William Morris is a képzőművészet, a költészet és a zene közötti összecsengéseket kutatta, és a szépség kultuszának igézetében a műfajok közötti határok lebontására törekedett. Morris munkássága nyomán jött létre a képző- és iparművészet számos ágát felölelő Arts and Crafts összművészeti mozgalom.

Az augusztus 22-ig látható nagykiállításhoz Az utópia szépsége címmel kísérőtárlat is kapcsolódik, amely a múzeum preraffaelita műtárgyait, a preraffaelita mozgalom magyarországi hatásait, így a Gödöllői Művésztelep működését, illetve Gulácsy Lajos preraffaelita korszakát mutatja be; a VAGY-VAGY című, kortárs kamaratárlat pedig Baranyay András és a preraffaeliták kapcsolatait vizsgálja.