A Vízivárosi Galériában már hagyomány a textilművészet különböző ágainak bemutatása, így kárpitművészek is rendszeresen állítanak ki. A művészek különböző generációi sokféle technikai megoldással, változatos anyaghasználattal és színvilággal, gazdag tartalommal jelennek meg a tárlatokon. A klasszikus gobelin műfaja évszázados hagyományokra tekint vissza. Többnyire a reprezentatív terek kiemelt műalkotásai, amelyek az adott korszakok jelentős eseményeihez vagy szimbolikus gondolatvilágához kapcsolódnak. Történeti-vallási és irodalmi kötődésű jelenetek vagy a természet motívumkincsei tűnnek fel a kárpitokon. A Vízivárosi Galéria általában a karácsonyi ünnepkörhöz társítja a gobelinművészek bemutatását.

Hager Ritta falikárpitjain, szőnyegjein és minitextiljein spirituális és szakrális témákat dolgoz fel meleg színekkel – barna, rozsdabarna, mélybordó, arany, a fényhatások hangsúlyozásával, változatos anyagokból; alkotásai nyugalmat, erőt, illetve harmóniát sugároznak. Máder Indira tradicionális szövéstechnikával készült munkái szintén szakrális töltetűek: az Ég és Föld Istentől való igazságát fogalmazzák meg. Balogh Edit Kolozsvárott végezte művészeti tanulmányait, a szombathelyi Tértextil Biennálék rendszeres kiállítója. Bocz Bea szintén a Magyar Kárpitművészek Egyesülete aktív tagja. Részt vett a Corvin kárpitok, az Homage a Radnóti, az Aranyfal és a Szent László kárpit munkálataiban. Nagy Judit számára az élet nagy dolgai és a mindennapok hétköznapi jelenségei egyaránt a gobelinjei tárgya, munkái szépséget és életörömöt sugároznak. Lencsés Ida kárpitjainak jellegzetes, érdemrendeket vagy kitüntetéseket tartó, textilháromszögre utaló formája szinte művészete emblémájának tekinthető. Geometrikus alakzatokkal dolgozik, de természeti formákat és építészeti alakzatokat formáló motívumokat is használ.

A kiállítást Dvorszky Hedvig Ferenczy Noémi-díjas művészettörténész nyitja meg.

Kép a leadben: Máder Indira Kezdetben volt az Ige (részlet)
Forrás: Vízivárosi Galéria