bezár
 

színház

2021. 12. 05.
IV. Henrik a Szkénében
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az eltört korsó és az Amit akartok után újabb salgótarjáni vendéjgáték érkezik a Szkénébe december 10-én: a Pirandello drámai főművének tartott IV. Henriket Susán Ferenc állította színpadra.

A 2012-ben alakult Zenthe Ferenc Színház Salgótarján első, önálló státuszú színháza, amely a nagy hagyományú népszínház filozófiáját vallja magáénak. A hatszáz férőhelyes intézmény repertoárját erőteljesen meghatározzák a klasszikus szerzők darabjai, amelyeket az itt dolgozó művészek kortárs nyelven igyekeznek újrafogalmazni – ebbe a célkitűzésbe illeszkedik tökéletesen Susán Ferenc rendezése is, aki immáron kilenc éve erősíti a színház társulatát.

A darab szerzője, Pirandello már elmúlt ötvenéves, amikor első drámájával jelentkezett, kortársai pedig azonnal felfigyeltek merész, formabontó kísérleteire – a Nobel-díjas író ugyanis minden olyan hagyományt felrúgott, ami egészen a ’20-as évekig uralta a színpadot. Az 1922-ben született IV. Henriket mindösszesen két hét alatt írta meg, méghozzá egy újságcikk hatására:

„Akarod tudni, hogyan jutott eszembe ennek a tragédiának az ötlete? Pontosan úgy, ahogy szereplőmnek, Belcredinek a jelmezes felvonulás gondolata: egy képes újság nézegetése közben... (…)  láttam egy történelmi jelmezekbe öltözött farsangi felvonulás képét, amelyet a Villa Pamphiliben rendezett egy arisztokrata kör tagsága (ha jól emlékszem, egy vadász kör volt), és hirtelen arra gondoltam: Ha valamelyik, királynak vagy császárnak öltözött úr véletlenül lebuknék a lóról, a nyakszirtjére esnék, és megbolondulna, valóban annak a személynek képzelné magát, akinek a jelmezébe felöltözött? Mint látod, az első gondolat természetesen egy kép alapján született meg bennem.” – olvashatjuk levelezésében.

A IV. Henrik voltaképpen Pirandello életvallomása egy őrületbe kergetett, gyógyulásakor pedig szerepjátszásra kényszerített emberről. Az egy csapásra világhírűvé vált szerző gazdag tapasztalatokkal rendelkezett a téboly kórtanáról: negyedszázadon át élt együtt kényszerképzetektől gyötört feleségével. A dráma korabeli különlegességét az adta, hogy nem a jellemfejlődésen vagy a cselekményen van a hangsúly, hanem sokkal inkább a tisztán és pontosan kifejtett filozófiai gondolaton.

Maga a történet 20 évvel a színpadi események előtt kezdődik, amikor egy fiatal arisztokrata – színész hajlamának engedve – egy jelmezes lovas felvonuláson balesetet szenved. Másnap abban a tévképzetben tér magához, hogy ő IV. Henrik, a középkori német római császár, aki egész életében viszályban állt a pápával és akihez a legendás Canossa-járás is köthető. A bizarr élethelyzetek és a jellemek intenzív indulati töltése izgalmas, bonyolult kihívás elé állítja a színészeket, akiknek folyamatosan a valóság és az őrület vékony határvonalán kell táncolniuk.

Susán Ferenc Vastaps-díjas, T. Pataki Emlékgyűrűs rendező nem bízta a véletlenre a szereposztást: a címszereplőt Kaszás Gergő alakítja, partnere többek között a Salgótarjánba is rendszeresen visszatérő Bozó Andrea. A két színész korábban több ízben dolgozott már együtt, gondoljunk csak az évek óta töretlen népszerűségnek örvendő, a Szkénében műsoron lévő Bánya-trilógiára, vagy a már említett salgótarjáni előadásokra, Az eltört korsóra és az Amit akartokra. Akárcsak a korábbi vendégjátékokban, a Zenthe Ferenc Színház az elismert művészek mellett ezúttal is teret ad a fiatal egyetemi hallgatóknak, az összeszokott társulathoz ezúttal Hege Veronika és Móczár Bence csatlakozott. Az előadás látványvilágáért Pallós Nelli, a zenéért pedig Romhányi Levente és Balázs István felel.

A IV. Henrik a november 26-i salgótarjáni bemutató után december 10-én és január 11-én 19 órától látható a Szkéné Színházban.
nyomtat

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

Életvárók támogatói nap a Katona József Színházban
színház

Bergman Hűtlenek című drámája a Radnóti Színházban
A Mester és Margarita a Katona József Színházban
Az Echo Teátrum A baba című előadásáról

Más művészeti ágakról

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyam 13. számáról
gyerek

Rejtélyek és kalandok várják az érdeklődőket
Borcsa Imola Majd megérted című regényéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés