bezár
 

art&design

2022. 01. 21.
A magyar avantgárd egy alig ismert művészpárja a Kassák Múzeum új kiállításán
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A magyar avantgárd egy alig ismert művészpárja a Kassák Múzeum új kiállításán A magyar avantgárd két kevésbé ismert költője, Újvári (Kassák) Erzsi és férje, Barta Sándor alakját idézi fel az óbudai Kassák Múzeum Csodálatos történet? címmel január 29-től látható kiállítása.

A tárlat Újvári Erzsi és Barta Sándor életművén keresztül vizsgálja a művészet és társadalom kapcsolatát az első világháború kitörésétől az 1930-as évek végéig tartó időszakban. Olyan alkotókról van szó, akik a fikciót és a valóságot, az utópiát és a politikát, a művészetet és az életmódot átjárható területekként képzelték el.

Mint a közlemény emlékeztet, Újvári Erzsi kamaszkora óta publikált bátyja, Kassák Lajos folyóiratában, a Mában. Későbbi férje, Barta Sándor a Galilei Kör tagjaként csatlakozott az aktivistákhoz az 1910-es években; a "maistákkal" heves vitát folytató fiatalember később a lap belső munkatársa lett.

A pár költői pályája és személyes kapcsolata is ezekben az években indult, 1919-ben házasodtak össze.

Barta alakja az elmúlt évtizedekben homályba veszett, legjelentősebb versei, a Primitív szentháromság; az Idő kristálya: Moszkva vagy Az őrültek első összejövetele a szemetesládában azonban a magyar expresszionizmus és dada figyelemreméltó darabjai, melyek időről időre felkeltik az irodalomtörténészek érdeklődését. Újvárira mint az avantgárd költészet kevés női szereplőinek egyikére pedig újabban a háború alatt a hátországban küzdő nőknek hangot adó Prózái miatt figyeltek fel a szakemberek - idézi fel a közlemény.

A kiállítás címében megidézett csodálatos történet Barta jellegzetes, utópisztikus riportregényére utal, a kérdőjel pedig arra a mára nehezen kibogozható viszonyrendszerre vonatkozik, amelyben szövegeik megszülettek.

A Kassák Múzeum tárlata azt vizsgálja, hogy Újvári és Barta életét és műveiket hogyan befolyásolták és alakították a korabeli művészeti és politikai gyakorlatok, szépirodalom és utópia, a művészeti és a társadalmi szerepfelfogások vagy a költői hang és az intézményrendszerben betölthető szereplehetőségek problematikája.

Az egykori szemfedélgyári munkás, Újvári Erzsi példáján keresztül a kiállítás olyan kérdésekre is keresi a választ, hogy milyen volt a munkásosztálybeliek társadalmi mobilitása, hogy egy erősen hierarchikus társadalomban miként tudott a munkás származású alkotó sajtónyilvánosságot kapni, de az is felvetődik, hogy vajon a hagyományosan férfias, forradalmi tematikájú versek miként hatnak, ha megjelenik bennük a nők és a gyerekek nézőpontja?

Vagy egy másik kulturális összefüggést vizsgálva: milyen fórumokon és szerepekben juthattak szóhoz a nők az avantgárdban? És miért tudni még ma is keveset az aktivitásukról? - teszik fel a kérdést a kiállítás rendezői.

Az emigráció alatt a húszas években a Ma folyóirat szellemisége és koncepciója teljesen megváltozott, a folyóirat gárdája Bécsben lényegében széthullott. Elképzeléseik a művészet szerepéről egyre inkább eltértek egymástól, ami hamarosan szakításhoz vezetett köztük. A kiválást követően Barta és Újvári saját lapokat alapítottak, majd a Szovjetunióba költöztek és ez nemcsak további művészi pályájukat, de személyes sorsukat is megpecsételte - idézi fel a közlemény.

A május 22-ig látható kiállítás a művészpár közelmúltban megvásárolt hagyatéka, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kassák Múzeum gyűjteményében őrzött dokumentumok segítségével ad támpontokat ennek a világnak a megértéséhez.

Négyzetes kép: kassakmuzeum.hu/

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Szoborbontás félhomályban Szoborbontás félhomályban
Retrospektív írás az „Osztapenko maradhat? – Köztéri politikai szoboráthelyezések Budapesten 1990–1993 között” című kiállításról
art&design

Forrásbarlang az utcaszint alatt Forrásbarlang az utcaszint alatt
Ioana Stanca és Vető Orsolya Lia Soft as Water című kiállításáról
art&design

Ők is csak emberek – az identitás hungarikumképzése Ők is csak emberek – az identitás hungarikumképzése
Kritika az Én itt vagyok, te ott vagy. Én jól vagyok, te hol vagy? című kiállításról
art&design

A fürdő nem hazudik A fürdő nem hazudik
Bathroom – Sibitka Anna önálló kiállítása a Három Holló Galériájában

Más művészeti ágakról

gyerek

Történetmesélés verssel és rakétával Történetmesélés verssel és rakétával
A Bolygó Bogozó negyedik beszélgetéséről
gyerek

El kellett mozdulni a mesevilág felé El kellett mozdulni a mesevilág felé
Interjú Molnár T. Eszter írónővel és Török Zoltán természetfilmessel
gyerek

Bármiről IS egy könyv jut az eszembe Bármiről IS egy könyv jut az eszembe
Interjú Balázs Eszter Annával, a Lampion Könyvek főszerkesztőjével
színház

A japán színház bűvöletében A japán színház bűvöletében
Beszélgetés Cseh Dáviddal a japán színházról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés