A második FREESZEMLE öt darabból álló színházi kínálatát a műfaji sokszínűség jellemzi. Akad közöttük disztópikus revü (XX84), tantermi előadás (A krétakör), kabbalista játék (Dybbuk), zenés lázadástörténet (Leláncolt Prométeusz) és kórusszínház (Torkolat).  Néhány közülük már jó ideje műsoron van, néhányat pedig csak egy-két alkalommal láthatott eddig a közönség. Különleges pillanat lesz tehát egyben látni valamennyit, ezáltal pedig képet kapni arról, hol tartanak és milyen munkát végeznek a Freeszfe hallgatói.

Sipos László Márk végzős színész hallgató, aki pályakezdő létére máris több előadást jegyez rendezőként és íróként, ezúttal George Orwell 1984 című regényének személyes hangvételű színpadi adaptációját készítette el.  Az XX84 kétszereplős, kuplékkal színesített disztópikus revü, melyben a szerző mellett Berényi Nóra látható a színpadon.

A történet szerint Winston W13-2/C eurázsiai keményen dolgozó kisember, a Párt tagja, úgy érzi mindenhol megfigyelik és lehallgatják, az oltással beadott mikrochippel irányítják a gondolatait és a fogkrémben lévő fluoriddal tompítják az agyműködését. De Winston a saját kamerája elé áll és egy videónaplóban mindent kitálal.

Fodor Orsolya végzős bábrendező hallgató Brecht Kaukázusi krétakörét dolgozta át olyan jólismert művészekkel, mint Mészáros Blanka, Bánfalvi Eszter, Ficza István és Feczesin Kristóf.  A krétakör című tantermi előadás a segítségnyújtás identitásformáló erejének és a döntés felelősségének kérdését járja körbe. Az alkotók olvasatában Gruse az örökbefogadás érzelmi és fizikai útján, a szeretet küzdelmén - lemondások és áldozatok során keresztül jut el sorsának beteljesüléséhez.

A harmadéves dramaturg hallgatók (Szauer Lilla, Zrínyifalvi Eszter, Al-Farman Petra), Kárpáti Péter és Fekete Ádám növendékei az idei tanévben rendezőként debütálnak, munkáik pedig helyet kaptak a fesztivál programjában.

Szauer Lilla An-ski azonos című drámája nyomán írta és rendezte a Dybbuk című kabbalista játékot. A dybbuk a zsidó mitológia visszatérő alakja, egy kóbor lélek, amely élők testébe költözve viaskodik annak szellemével, míg végül a megszállott embert a két lélek küzdelme a tébolyba viszi. A zsidóság szellemi vezetői voltak képesek a kabbala tudományával kiűzni a dybbukot, anélkül, hogy a vele élőnek kárt okoznának. An-ski „keleti Rómeó és Júlia története”-ként is elhíresült drámája a 19. század végi Kelet-Európában játszódik. Két egymásnak rendelt szerelmes: Chanán, a tanulmányaiban és a kabbalában elmélyedt fiatalember és Lea, az ígéret által neki rendelt lány tragikus története. Mikor a lány apja megszegi ígéretét és máshoz adja feleségül Leát, Chanán meghal. Lelke nem nyugszik, és Lea testébe költözik, hogy szerelmével a halálon túl is együtt lehessen. Szauer Lilla adaptációjában egyébként a szerző szereplőként is feltűnik.

Március végén mutatta be a Freeszfe és a MOOK társulat Zrínyifalvi Eszter zenés lázadástörténetét, a Leláncolt Prométeuszt. A darab szereplői istenek, akik pontosan olyan gyarlók és vétkesek, mint az emberek, csak éppen örök életük van egymás létezését megkeseríteni. Egymás ellen áskálódnak, helyezkednek az új rendszerben és próbálnak minél biztosabb pozícióba jutni. Az egynapélő ember számára minden a tűzzel kezdődik, a tudással, mely lehetővé teszi, hogy ne függjön többé az istenektől. Prométheusz 13 emberöltőnyi időt raboskodik a Kaukázus sziklájához kötve, mialatt alkotása, az emberiség önállósítva magát a saját útján megy. Tudja, hogy egyetlen rendszer sem tart örökké és a zsarnokok ellen végül mindig fellázadnak. A hangosan kimondott szavak nemcsak a hatalom fülébe jutnak el és az érvek szájról szájra szállnak. Ha más lehetőség nincs az ellenállásra, beszélni kell. A gondolat lángját fel kell szítani, mert egy rendszert csak úgy lehet leváltani, ha hiszünk a változás lehetőségében. És az istenek egymással vívott háborúik között észre sem veszik, hogy az embernép szépen lassan öntudatra ébred…

Rendhagyó előadás helyszíne lesz a Király Gyógyfürdő, Al Farman Petra a Soharóza kórussal mutatja be a Torkolat című, „kórusszínház születés-történetekre” műfaji megjelölést kapott darabot, ami egy szülés-születéstörténetet dolgoz fel és a témát körüljáró kérdéseket boncolgat. Az alkotásban a gyerekvállalás dilemmája, valamint a terhesség, mint küszöb-állapot dokumentarista mélyinterjúkból áll össze zenévé. Az interjúk fókuszában a saját, belső otthonosság megtalálása és a társadalmi elvárások közepette a spiritualitás megőrzéséért folytatott egyéni küzdelmek állnak. Az előadás alatt a nézők bejárják a Király Fürdő tereit: a gyerekvállalástól a saját anyaság, otthonosság megtalálásáig fizikailag is utat tesznek meg. A Torkolat az április végi bemutatót követően csak a fesztiválon lesz látható.

Részletes információk és jegyvásárlás:
http://www.freeszfe.hu/freeszemle-program/

Képek forrása: Fórizs Dániel és Dukay Péter