A kiállítás leírása Lénárd Anna blogján:

"Városi ember számára nem téglából épül a lakás, hanem a banknak fizetendő részletből. A pénz, amiből sosincs elég, gyakran mint az építkezés, az alkotás egyetlen alkalmas alapanyaga jelenik meg az életében.

A Vajda Lajos Stúdió Pinceműhelyében egy Blaha környéki 38 négyzetméteres, új építésű lakás félkész falait építettük fel, amelynek építészei, amíg megvonalazták a 198 egyenlakás mindegyikét, nem bíbelődhettek sokat személyre szabott részletekkel.

Az installáció 3 tonnányi érvénytelen vagy megrongált bankjegy törmelékéből készült. Ezek a pénztéglák most könnyen hozzáférhető szemétnek minősülnek. Értékes eredeti anyaga azonban annak idején ugyanúgy csak kisszámú emberhez jutott el, mint az a fa, amely alól a bútorgyárban összeseprik a fűrészport, hogy legyen miből konyhalapot préselni.

Az installáció kiegészítő fele maga a kiállítótér - egy törökkori, terméskőből és téglából épített tágas borpince jómódú szerb kereskedők egykori otthona alatt.

A megduplázott térben két kor rétegződik egymásra, a kétféle életteret két eltérő társadalmi állású és vagyoni helyzetű embercsoport lakta be. Részletei két eltérő életminőséget határoztak meg. A helyszínen dől el, hogy a happeningszerűen épített installáció és a négyszáz éve ott álló architektúra - a két markánsan különböző építőanyag, és a két külön világot képviselő arányrendszer és struktúra - hogyan reflektál egymásra."

• a panorámaképek itt nézhetőek meg
• Lénárd Anna blogja
• Rimóczi László írása a kiállításról