A modern magyar festészet kiemelkedő mestere, Vaszary János 1867-ben született Kaposváron, tanulmányait Budapesten, Münchenben és Párizsban végezte. A századfordulón hazatért Magyarországra, hazai és nemzetközi kiállításokon nagy sikereket ért el képeivel. 1920-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított, 1928-ban szerepelt a XVI. Velencei Biennálén. Egyike volt azon művészeknek, akik 1899-ben aláírták a Szolnoki Művésztelep megalapítása érdekében írt kérelmet Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter részére, melynek következtében 120 éve, 1902-ben megalakult Szolnokon a mai Magyarország legrégebbi művészkolóniája. E kiállítással a Damjanich János Múzeum képzőművészeti aktivitásának egy régi adósságát törleszti, ugyanis a gyűjteményében nem szerepel Vaszary-alkotás, de mint „aláíró” és a szolnoki művészet ügye mellett elkötelezett, a helyi festészeti hagyományokhoz is közel álló kiváló festőművész munkássága előtt időszaki kiállítás formájában tiszteleg.

A kiállítás teljes anyaga a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Vaszary-kollekciójából érkezik. A kiállított művek a századforduló polgári hétköznapjait idézik meg, Vaszary utazásai alatt megörökített tájakat mutatnak be, valamint megtekinthetők az expresszív stíluskorszak jeles darabjai is. A fehér vászonalapra készült festői korszak egyik főműve, a közismert Kertben (1920) című kép a Vaszary-gyűjtemény reprezentatív darabjaként kerül kiállításra.