Jan Saudek, a kortárs fotográfia rebellis alakja, akit a szélesebb közönség barokkosan fülledt, kézzel színezett érzéki aktjairól és látványgazdag jeleneteiről ismer - hangsúlyozta Tulipán Zsuzsanna, a kiállítás kurátora a kiállítás pénteki sajtóbejárásán  - közölte az MTI.

A cseh fotós 1935-ben született, világlátását nagyban meghatározták a második világháborúban szerzett tapasztalatok: ikerbátyjával együtt átélte Prága náci megszállását és a koncentrációs táborok iszonyatát. Saudeknél a fotográfia - benne a rajz és a festészet - az öngyógyítás útjaként is felfogható - magyarázta a kurátor.
Tulipán Zsuzsanna felidézte: Saudek az 1950-es években tanult fotózni egy neves prágai grafikai iskolában, Edward Steichen The Family of Man című kiállításának (1955) és könyvének hatására döntött úgy, hogy fotóművész lesz. Érdekelte az amerikai popkultúra, ismerte a képregényeket és Walt Disney világát, testvére, Karel pedig képregényrajzolóként jelentős karriert futott be. 
Jan Saudeket is érdekelte a rajz, pályafutása alatt folyamatosan dolgozott kézműves technikákkal. A kiállítás alkotásain is látszik, hogy sok fotóba belefestett, kézzel színezte a printeket vagy montázst készített. A tárlat első képei az 1950-es vége, valamint az 1960-as évekből valók - ezt a korszakot a csehszlovák művészetben "az arany 60-as éveknek" is nevezik. Virágzott a kultúra, ekkor indult Milos Forman, Jirí Menzel és ekkor jelent meg a Tréfa című regény Milan Kunderától - hangzott el a sajtóbejáráson.

A kiállításon látható első Jan Saudek-kép 1958-ban készült, rajta két fiatal látható farmerben és bilincsben, a Hey Joe című fotón motoron jelenik meg Saudek bátyjával együtt a Moldva folyó partján  - ezeken az alkotásokon a szerelem, a szabadságvágy, a hippikorszak tükröződik vissza - magyarázta a kurátor, kiemelve: már ekkor fontos Saudek számára az idősíkok egymásra helyezése és az életkorok összefüggései. 
Tulipán Zsuzsanna kiemelte: ennek a korszaknak egyik legismertebb fotója a kiállításon is látható Élet (1966) című kép, amelyen félmeztelen, izmos férfi megható gyengédséggel szorít magához egy újszülött csecsemőt.
Saudek képein társadalmi realitást alig ábrázol, családtagjait viszont annál inkább: fotózta magát, testvérét, feleségét és modelljeit, fiai, Samuel és Dávid is gyakran szerepelnek a címekben.
Saudek az 1970-es évek közepén kezdte el színezni képeit, ekkor már beltéri fotókat készített, és arra törekedett, hogy a 19. és 20. századi esztétika megjelenjen a képeken. Saudek védjegye az ablakmotívum: ami az ablakon túl látható, azt kifesti vagy montázstechnikával rádolgozik - mutatott rá a kurátor.

A második teremben aktképei és megrendezett jelenetei láthatók, ezek a képek hozták meg számára a hírnevet. Az első, róla szóló monográfia 1983-ban jelent meg Élet színpada címmel. A kurátor szerint Saudek műtermét egyfajta színpadként használja, barokkosan túldíszített jelenteket rendez meg, parafrázisok jelennek meg alkotásain, de gyakran használja a "kép a képben" megoldást is. 
Jan Saudek az 1990-es évekre vált világszerte elismertté.

A részletesebb programsorozat a fesztiválról itt megtekinthető: Budapest Fotófesztivál 2023

fotó: Budapest Photo Festival (facebook)