Hegedűs Anita közölte, az este folyamán több alkalommal is tartanak tárlatvezetéseket a közgyűjtemény kiállításain. A látogatók így közelebbről is megismerhetik például azt a halotti páncélt, melybe az ókori kínai uralkodókat temették. A páncél jádelapokból készült, mert a korabeli elképzelések szerint a jáde elpusztíthatatlanná tette a holtakat. Az öltözék egyetlen nyílása a fejtetőn található, ahol a halott egyik lelke (a hun lélek) távozott a testből, hogy elinduljon a halhatatlanság felé. A másik lélek (a po lélek) viszont a testben maradt, az ő táplálására minden tőlük telhetőt megtettek az elhunyt hozzátartozói. A test kilenc nyílásába pedig jádetárgyakat helyeztek, hogy megakadályozzák ennek a léleknek a távozását.

A vendégeket ezen az estén körbevezetik a múzeum természettudományi, néprajzi és régészeti látványraktárában, a Vármúzeumban pedig Szeged múltjával ismerkedhetnek meg a tárlatvezetéseken. A Fekete házban a magyar és külföldi hírességek képzőművészek által újragondolt tárgyaiból rendezett Hetedhét Hungarikon kiállításon Kárpáti Tamás, a kollekció tulajdonosa kalauzolja körbe az érdeklődőket.

Az izgalmas tárlatvezetések mellett különböző bemutatókkal, előadásokkal is várják az érdeklődőket. A kínai hangszer- és viseletbemutató mellett kiderül, milyen módszerrel festették színesre az agyagkatonákat, illetve milyen jellegzetességei vannak a kínai gasztronómiának. A Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában kínai tematikájú kézműves foglalkozást tartanak, a Fekete házban kínai festészeti workshopon vehetnek részt a látogatók. A Vármúzeum előtt pedig egy óriás társasjátékot állítanak fel, melyen azok szerepelhetnek a legjobban, akik ismerik Szeged történetét.

A szegedi Kultúrpalotában május 26-tól látható az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonákat bemutató kiállítás, majd a Múzeumok éjszakáján több kínai közgyűjtemény összefogásával a Han-dinasztia koráról nyílt tárlat. Július végén a Fekete házban pedig új kiállítási egységgel bővült a Kína-témájú kiállítások sora Szegeden, a kínai Hunan tartományban magyar ferencesek által 1929-től működtetett misszióról.

A kép forrása: a múzeum Facebook-oldala.