A Prae Kiadó rengeteget köszönhet Pálfalvi Lajosnak. A lengyel irodalom terén tanácsadóként működött közre, a Kis Présházban egy pohár merlot mellett elbeszélgettünk arról, mit érdemes megjelentetni. Nélküle nem lenne a Prae Kiadónál Marcín Swietlicki (Tizenegy, Tizenhárom, fordította Wolosz Vera), Grzegorz Musiał regényei Tamara Lempickáról, melyek esetében Mihályi Zsuzsa fordításának első olvasója volt.

A Prae Kiadó munkatársai őszinte részvétüket fejezik ki a családnak. Szelídsége, nagy tudása hiányozni fog.

Pálfalvi Lajos az Eötvös Loránd Tudományegyem Bölcsészettudományi karán (ELTE BTK) tanult magyar-lengyel-orosz szakon. 1984-től 1999-ig a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott, óraadóként lengyel irodalomtörténetet tanított az ELTE BTK Lengyel Tanszékén, magyar irodalomtörténetet a krakkói Jagelló Egyetemen, lengyel irodalom- és művelődéstörténetet a Pécsi a JPTE Janus Pannonius Tudományegyetem Szláv Filológiai Tanszékének Lengyel Szekciójában. 1999-től Piliscsabán, a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán dolgozott, 2000-től több mint 20 éven át a Lengyel Tanszék vezetője volt, 2014-ben habilitált. Élete utolsó éveiben a Debreceni Egyetem Szlavisztikai Intézetében tanított. Műveivel és műfordításaival elsősorban a lengyel irodalmat és kultúrát ismertette meg a magyar olvasókkal. A legnevesebb lengyel szerzők, köztük Władysław Reymont, Sławomir Mrożek, Czesław Miłosz, Witold Gombrowicz, Kazimierz Brandys, Andrzej Stasiuk, Olga Tokarczuk, Krzysztof Varga, Józef Mackiewicz és Wiktor Woroszylski műveit fordította magyarra. Munkásságát 2003-ban Wessely László-díjjal, 2013-ban a Lengyel Kultúráért Alapítvány díjával, 2014-ben József Attila-díjjal, 2017-ben pedig Transatlantyk-életműdíjjal jutalmazták.

Fotó: a Pázmány Szlavisztika - hivatalos oldala