A projektet ismertető hétfői budapesti sajtótájékoztatón Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár úgy fogalmazott: "ma nem csupán egy sikeres tudományos és kulturális projektet ünneplünk, hanem ennél sokkal többről van szó: arról, hogy közös erővel sikerült közelebb hoznunk a jelenhez Magyarország egyik legnagyobb alkotójának szellemi örökségét".

"Liszt Ferenc levelei révén bepillantást nyerhetünk egy rendkívüli élet mindennapjaiba, művészi küzdelmeibe, barátságaiba, valamint abba a szellemi hálózatba, amely a 19. századi Európa kulturális életét is formálta"- hívta fel a figyelmet az államtitkár, hozzátéve: ezért kiemelkedően fontos az a munka, amelyet az OSZK és a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont munkatársai közösen végeztek el.

Sári Zsolt kiemelte, a most lezárult projekt példaértékű összefogás eredménye, amely megmutatja, hogy amikor a közgyűjtemények, a tudományos műhelyek és a kulturális intézmények együtt dolgoznak, akkor olyan értékeket tudnak létrehozni, amelyek hosszú évtizedekre szolgálják a magyar és az egyetemes kultúrát.

Az OSZK és a Zeneakadémia közös munkája révén feldolgozták és online közzétették Liszt Ferenc leveleit és naplóit, azokat a kéziratos forrásokat, amelyekben nem a zeneszerző vagy az ünnepelt művész, hanem a gondolkodó, a levelező, a hétköznapi ember szólal meg - hangsúlyozta Farkas Gábor, a Zeneakadémia rektora, hozzátéve: a két nagy múltú intézmény közös projektje "az ismeretlenből, a magánból közkincset formál".

"Egy olyan zeneszerző óriás előtt tisztelgünk, aki nem csak a magyar, de az egyetemes európai kultúrának is az egyik legfényesebb csillaga"- fogalmazott Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója.

Ahhoz, hogy a 140 évvel ezelőtt elhunyt Liszt Ferenc emberi és művészi nagyságát ma is pontosan értsük, ismernünk kell mindennapjait, személyes kapcsolatrendszerét, vívódásait és zenei gondolkodásának gyökereit - mutatott rá. Rózsa Dávid úgy fogalmazott, a 21. században egyetlen kulturális intézmény sem működhet elszigetelten, az önálló kutatómunka és az önálló kulturális márka megtartása mellett fontosak és előremutatók a közös kezdeményezések.

Az OSZK háttéranyaga szerint a könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának osztályvezetője, Laskai Anna és a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója, Cselényi Máté vezetésével több hónapon át végzett feldolgozó munka során online hozzáférhetővé vált Liszt Ferenc (1811-1886) teljes, a magyar nemzeti könyvtár különböző táraiban őrzött levelezése.

A megjelent anyag több mint nyolcszáz tételt foglal magába. Ezek között több olyan dokumentum található, amely részben ismert volt ugyan a szakma számára, ám jelentős részük mindeddig publikálatlan maradt, vagy utoljára a 20. század elején jelent meg nyomtatásban.

A mostani közzététel ezért nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi Liszt-kutatás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A digitális hozzáférés révén olyan elsődleges források váltak széles körben elérhetővé, amelyek új szempontokat nyithatnak Liszt Ferenc életének és munkásságának vizsgálatában.

A Copia "Levelek" menüpontja alatt nemcsak Liszt Ferenc autográf levelei kaptak helyet, hanem azok is, amelyeket neki címeztek, illetve amelyek közeli családtagjaihoz és művésztársaihoz kötődnek. A gyűjteményben megtalálhatók többek között Liszt egyik legjobb barátja és mecénása, Augusz Antal, valamint nagy szerelme, a lengyel nemesi családba született Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegné levelei is, amelyek értékes adalékokkal szolgálhatnak a korszak kulturális és személyes kapcsolatrendszereinek feltárásához.

A gyűjteményben különleges helyet foglal el Liszt leveleskönyve, amely a zeneszerző által 1877 és 1878 között lejegyzett levelek több mint háromszáz fogalmazványát őrizte meg. A kötet több mint száz éve az intézmény tulajdonában van, és korábban is tanulmányozható volt, a benne szereplő levelek jelentős része azonban mindmáig ismeretlen maradt a Liszt-kutatás számára. A "Naplók" aloldalon szintén figyelemre méltó dokumentumok váltak elérhetővé. Ide került két olyan kalendárium, amely Liszt Ferenc autográf bejegyzéseit tartalmazza.

Az egyik egy öröknaptár formájú napló, amelyet a zeneszerző 1861-ben használt, a másik pedig egy 1876-ban vezetett Cecília-naptár, vagyis katolikus egyházzenei évkönyv. Ugyancsak hozzáférhetővé vált Zaphiry Helénának, Liszt egyik tanítványának 1878-ban vezetett határidőnaplója, amelyben elsősorban Liszt Ferenccel kapcsolatos emlékeit örökítette meg - írták.

Fotó: origo.hu