A kiállítás megnyitóján Gyucha Attila, az amerikai University of Georgia régészprofesszora arról beszélt, hogy mintegy 25 éve nem volt hasonló léptékű tárlat az országban, így a mostani bemutató méltó folytatása a 2001-ben megrendezett eddigi legnagyobb szkíta kiállításnak.

A Kárpát-medencében a Kr. e. 7. századtól a 4. századig terjedő időszakot felölelő szkíta korszakról szólva a régész professzor kiemelte: az ebben a korban tapasztalható három fő jelenség - a migráció, az innováció és a globalizáció - segíthet megfejteni a későbbi történelmi korszakok vagy akár a jelenkor bizonyos folyamatait is.

A Kr. e. 8-4. század közötti időszak szkíta emlékeit a közönség elé táró kiállításon megjelenik a szabadszállási, a Duna-Tisza köze legnagyobb szkíta temetőjéből származó, 1960-ban feltárt leletanyag is. A tárlat létrejöttét egy 2023-as kecskeméti ásatás inspirálta, amely során Katonatelepen harminc szkíta kori sírt tártak fel; ezek egyikében egy szkíta harci ló maradványaira bukkantak a régészek.

A rendezvényt felvezető köszöntőjében Szabóné Bognár Anikó, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatóhelyettese kiemelte: a tárlat a Duna-Tisza köze és a Tisza-vidék kulturális és tudományos fúziója, amely a szolnoki és a kecskeméti intézmény példaértékű szakmai együttműködésével valósulhatott meg. A kiállítás többek között Hajdrik Gabriella és Kovács Péter kurátorok, Szelei Mónika látványtervező, Kovács Szabolcs grafikus, valamint Boldog Zoltán rekonstrukciós alkotó munkájának köszönhetően jött létre - sorolta.

A tárlaton fegyverek, ékszerek, használati tárgyak és a szkíták temetkezési szokásait bemutató leletek láthatók, köztük számos olyan műtárgy, amely most első alkalommal szerepel múzeumi kiállításon. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei anyag különlegességei között sírokból előkerült edények, fegyverek és ékszerek, valamint közösségi régészeti kutatások során talált tárgyak, köztük egy ragadozó állatfejben végződő nyelű bronztükör is helyet kapott.

A kiállítás bemutatja a korszak alföldi lakosságát, az úgynevezett Vekerzug-kultúrát, amely a helyi közösségek és a keleti csoportok találkozásából alakult ki. Lakói folyók mentén és löszhátakon letelepedve állattartással és földműveléssel egyaránt foglalkoztak. A bemutatott leletek a Kárpát-medencén túlra, az Alpok, a Baltikum és az Al-Duna vidékének szkíta kori kapcsolataiba is betekintést engednek.

A tárlatot gazdagon illusztrált rekonstrukciós rajzok, tárgyrekonstrukciók és interaktív elemek egészítik ki, a gyermekek számára pedig külön játszósarok teszi élményszerűvé a múlt felfedezését.