A Télvégi Tavaszvárót Kertesi Ingris, Pataki Potyók Dániel és ifj. Domahidy László, a Nyíregyházi Cantemus Kórus, a Pro Musica Leánykar és a Budapest-Hegyvidéki Kamarazenekar szólaltatja meg az ősbemutatón a szerző vezényletével.

A születésnapi programban elhangzik még Bartók Béla és Kodály Zoltán több alkotása, amelyeket Szabó Dénes, illetve Gémesi Géza vezényel. Megszólalnak Bartók egynemű karai, a Nagyszalontai köszöntő, a Galántai táncok.

Szokolay Sándor oratóriuma hét tételből áll: az első, a Kiáltások a hóesésbe még a télbe kalauzolja a hallgatót, míg az utolsó, a Pünkösd jön, szép, borzas ünnep már a tavasz köszöntése.

"Csoóri Sándor oratórikus megzenésítésére egy kedves baráti levél az elmúlt év végén hívta fel a figyelmemet" - írja ajánlásában a zeneszerző, hozzátéve, hogy bár az ötlet kissé későn jött, nem tudott tőle szabadulni, s a költő minden fellelhető versére szert tett. Végül ugyan nem pont Csoóri Sándor február 3-i születésnapján, de még az ünnepi hónapban hangozhat el a bemutató.

Szokolay Sándor felidézi, hogy egész életét a költészet bűvöletének fogságában élte, több mint harminc magyar költeményt zenésített meg. A hét tételes, "oratórikus látomásoknak" elnevezett Télvégi Tavaszváró inkább egy "kiállítás képeire" (Muszorgszkij-Ravel) emlékeztet, a tételek gyakran "több versből" váltak egységessé zenedramaturgiailag.